Ez a projekt azonban csak egy a MATE számos nemzetközi kezdeményezése közül, amelyek célja a magyar agrártechnológia exportjának elősegítése és az egyetem nemzetközi kapcsolatainak bővítése. A MATE hasonló együttműködést indított Csádban is, ahol tevék tartásával és tevetej előállításával foglalkozó központot hoznak létre. Az egyetem az elmúlt években több mintafarmot is létesített: 2021-ben a Fülöp-szigeteken rizsnemesítéssel foglalkozó gazdaságot, 2023-ban csádi mintagazdaságot alapítottak, valamint 2021-ben adták át az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központot is. Emellett Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal és Kirgizisztánnal is folytatnak közös projekteket - számolt be a Telex.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint napjainkban a termékek helyett a technológia exportja került előtérbe. Bár korábban is voltak hasonló tudásexport-projektek, a MATE 2020-as átalakulása után lendültek fel igazán az ilyen jellegű együttműködések, amikor több felsőoktatási intézmény csatlakozott az egyetemhez. A kenyai mintafarm vezetője, Kennedy Nzioka elmondta, hogy Kenya lakosságának közel 60 százaléka földművelésből él, ezért céljuk a jelenleginél nagyobb termést hozó zöldség- és gyümölcsfajták elterjesztése. Emellett a klímaváltozás miatt szélsőségesebb időjárást tűrő fajtákra is szükségük van. A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Afrika a globális átlagnál gyorsabban melegszik, 2023-ban 0,6 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet az 1990-2020 közötti időszakhoz képest.

Máthé László, a MATE rektori főtanácsadója szerint a mintafarm platformot biztosít arra, hogy a magyar kutatók felügyelete alatt vizsgálják, mely magyar magok alkalmazkodnak legjobban a kenyai körülményekhez. A magyar szakemberek segítenek a növények helyi viszonyokhoz való igazításában és átnemesítésében, ami versenyelőnyt jelenthet más országok termékeivel szemben.

Afrika lakossága gyorsan növekszik, a Világbank előrejelzése szerint 2050-re elérheti a 2,5 milliárdot, a század végére pedig a 4,5 milliárdot. Ez óriási piacot jelent az agrártechnológiával foglalkozó cégek számára. A MATE együttműködései segíthetnek a magyar vállalatoknak belépni ezekre a távoli piacokra, hiszen növelik a cégek hitelességét a helyi termelők szemében.

A kenyai delegáció magyarországi látogatása során már megállapodott egy magyar vállalattal ásványi anyagokkal gazdagított trágya kipróbálásáról, valamint tárgyaltak egy mezőgazdasági drónokat gyártó céggel is. A mintafarmon eddig egy görögdinnyefajta és három paprikafajta termesztésével értek el jó eredményeket. A kenyai együttműködés 2025 végén zárul, de az egyetem további projekteket tervez az afrikai országgal. A csádi mintagazdaság még nagyobb léptékű projekt: a MATE alá tartozó Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) részt vesz egy Tevetenyésztő és Tevetej-feldolgozó Kiválósági Központ létrehozásában. Az alapkövet idén nyáron tették le, az építkezés novemberben kezdődhet, költségeit a magyar fél állja. A szakemberek képzése már megkezdődött, a tényleges munka jövő nyáron indulhat.

A tevetej piaca folyamatosan növekszik, 2023-ban már elérte a 14,1 milliárd dollárt, és 2030-ig évi 9,4 százalékos növekedést jósolnak. Csádban él a világ legnagyobb, közel 10 millió egyedet számláló tevepopulációja, amit eddig nem sikerült kellően kihasználni.

A tevetej számos előnnyel rendelkezik: kevesebb telített zsírsavat tartalmaz, mint a tehéntej, gazdagabb vitaminokban és kalciumban, csökkentheti a vércukorszintet, erősítheti az immunrendszert, és nem tartalmaz laktózt. Meglepő módon a világ legnagyobb tevefarmját, a dubaji Camelicioust magyar szakemberek, Nagy Péter és Juhász Judit állatorvosok hozták létre 2006-ban. Az MTKI 2012 óta működik együtt a farmmal, így jelentős tapasztalatot szerzett a tevetartás és tejfeldolgozás terén. Ezt a tudást exportálnák most Csádba, ahol a nomád tevetartást intenzívebb állattartásra alakítanák át. Máthé László szerint az egy tevére jutó napi tejhozamot akár 10-15 literre is növelhetnék megfelelő tartással és takarmányozással.

Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy az agráriumban szorosan összekapcsolódnak az oktatási, kutatás-fejlesztési és gazdasági tevékenységek. Az egyetemre 113 országból érkeznek hallgatók, akik hazatérve gyakran segítik az együttműködések kialakítását. Ezek a projektek azonban kockázatosak is lehetnek, hiszen nem garantált a befektetett pénz megtérülése. Más országok, például Hollandia, Németország, Lengyelország, Japán és Kína is folytatnak hasonló együttműködéseket, gyakran nagyobb tőkeerővel. Ezért a rektor szerint érdemes olyan réspiacokra koncentrálni, amelyeket a nagyobb versenytársak figyelmen kívül hagynak, és amelyekben Magyarország erős, például a szárazságtűrő és betegségekkel szemben ellenállóbb növényfajták területén.