2021. május 9. vasárnap Gergely

Hírek - Állat

Érik az újabb mézkatasztrófa: veszélyben a magyarok folyékony aranya

Március második felében dől el, hogy milyen évük lesz Dél-Magyarországon a méhészeknek. A hónap utolsó előtti hétvégéjén beköszöntött hűvös napok miatt elképzelhető, hogy habos, virágosak lesznek május elején az akácfák, ám nektárt alig-alig találnak majd a mézgyűjtő rovarok. Ez újabb csapást jelenthet a térség méhészeinek a gazdálkodására, hiszen 2020-ban egyetlen mézgyűjtő időszakban sem volt igazi hozam.
 
 

A tavalyi az elmúlt évtizedek legrosszabb esztendeje volt a magyar méhészetek számára. Kritikán aluli volt az akáchozam. Nagyon szerencsés volt az a gazdaság, amely a korábbi évek átlaghozamának az 5-10 százalékát el tudta érni. Nagyon gyengén sikerült a hordás a hárs virágzásának idején is. Hasonlóan nehéz években a napraforgó volt a mentőkötél. Tavaly a méhészetek szempontjából ennek a növénynek a virágzása is rosszul sikerült. Virágzások idején minden alkalommal esős, hűvös idő volt. Amikor pedig éppen semmi sem virágzott, akkor hétágra sütött a nap és teljes volt a szélcsend is.

A szombat hajnali (március 20.) erősebb lehűlés, már a korai akácosokat erősen károsíthatta. Amikor a sárgabarackon az első virágok megjelennek, akkor pattan meg az akácokon a rügy - osztotta meg közel 40 éves megfigyeléseit az Agrárszektorral Nagyernyei Attila szálkai (Tolna megye) méhész. Hozzátette, a legnagyobb kárt talán az okozhatja, ha a rügypattanás pillanatában fagy meg a virág. Ennek a következménye becsapja a méheket, és becsaphatja a méhészeket is. Ezután még gyönyörű virágos lehet a fa május elején, csak éppen a szirmok között nem lesz szikrányi nektár sem. Ez könnyen ellenőrizhető egy apró trükkel. 

Amikor még teljesen nem pattannak ki a rügyek, vagyis amikor még „babos” a virág-, egy karnyi vastag fát szoktunk megrázni. Ha a szirmok ilyenkor keményen tartják magukat, akkor kár volt aggódni. Ha hullanak a szirmok, mint a hózápor, akkor viszont ne reméljünk nagy hozamot

 - mondta a szakember. 

A dél-baranyai és az alföldi akácok mintegy 7-10 nappal korábban virágoznak, mint az észak-magyarországiak, tehát az ország más tájain még lehet akár nagyobb mennyiségben is akácméz. A déli régióban is a több tízéves fák és a magasabb helyeken lévő egyedek még könnyebben megúszhatták a március második felében érkezett hideghullámot. Gyakran előfordul, virágzás idején jól látható az akácerdőkben, hogy milyen magasságig pusztított a fagy: az alsó ágak között szinte látni lehet az állatokat, néhány méter magasságban viszont szemet gyönyörködtető a habos virágzás.

Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az utóbbi évtizedekben nagyot változott a méhek tartástechnológiája, még a vándorlás ütemezése is más, mint mondjuk az ezredforduló idején volt. Az a méhész, aki csupán a korábbi tapasztalatai okán dönt a felmerülő kérdésekben, aligha számíthat eredményes gazdálkodásra. A klímaváltozás kemény kihívások elé állítja a hazai méhészeket is. A gyors átalakuláshoz a méhek nem tudnak természetes módon alkalmazkodni. Az idén a februári időjárás a kaptárok rovarjai számára sokkal megfelelőbb volt, mint a márciusi hőmérséklet alakulása. Emiatt az anyák elkezdtek fiasítani. A déli országrészben néhány napig ömlött a levegőbe a virágpor. Nagy zúgás volt a kaptárokon kívül is és bámulatos fejlődésnek indultak a méhcsaládok. Március 20-a körül pedig Baranya megyében több alkalommal is eleredt a hó. Erre felkészíteni a rovarállományt szinte lehetetlen. Vagyis most már létezik olyan tenyésztési technológia, amellyel át lehet hidalni a nehéz napokat, csakhogy ez még nem általánosan elterjedt. Erre a kihívásra az egyik rossz válasz, hogy a 30, de akár 50 éves tapasztalat alapján, csak a régi megoldásokban bíznak, a másik véglet pedig azok az „újhullámos” vállalkozók, akik az visszatérő enyhe telek miatt kevés méztartalékot hagynak ősszel a gyűjtő keretekben.

Most azért van súlyos gond sok méhészetben, mert a tavalyi gyenge év után, nem volt annyi árbevétel, hogy komoly pénzeket költöttek volna a teleltetésre. Nem segítette a túlélést az enyhe tél. Ugyanis az ideihez hasonló időjárás sokkal jobban megviseli a méhcsaládokat, mint a kemény hideggel telő napok sorozata. Nem rendeződnek telelőfürtbe a kaptárokban lakók. A sok mozgáshoz szükséges energiáért gyorsan fogyasztják a tároló sejtekben rendelkezésükre álló mézet. Októbertől április első napjaikig a szokásos 3-5-szöröse becsülik a méhészek a rovarok saját mézfogyasztását az ország teljes területén.

A mentőövként például a néhány éve megjelent úgynevezett újfajta cukorlepény különböző fajtái szolgálhatnak. Ezek már természetes alapú ásványi anyagokkal, külön fajta vitaminokkal is telítettek. Ez a megoldás viszont rendkívül költséges. Némi könnyebbség viszont, hogy az idei uniós és nemzeti támogatásból méhcsaládonként 1200 forint az ilyen beszerzésekre fordítható. A tavaszi nehéz napokra megoldás a - szakmai szlenggel - „zacsis etetés”. Kicsi, speciális anyagból készül, zacskókba cukorszirupot töltenek és ezt a rágójukkal átharapják a méhek és ezt az anyagot szívogatják. A keretekre helyezett zacskókban lévő szirupot a kaptár bio hője felmelegíti, így vízhez is jutnak a mézgyűjtők, ez az álcák fejlődéséhez elengedhetetlen. Nagy feladat ez a méhészeknek, mert ezeket az adagokat két-háromnaponta cserélni kell, ehhez ki kell bontani a kaptár, kitakarni a méheket, aztán pedig visszaállítani az eredeti állapotot. 3-400 kaptár esetében ez sok-sok órát vesz igénybe. Egy újabb cukorlepény behelyezése is megoldást jelenthet a 7-10 napos hideghullám átvészelésére.

Ebben az időszakban szinte órára, percre késznek kell lenni a méhésznek

 - hangsúlyozta az Agrárszektornak a mostani időszak fontosságát Nagyernyei Attila. A mostani időszakban körülbelül 10 napig nem fogja elérni a napi maximum a 10 fokot a hőmérséklet, ami azt jelenti, hogy nem repülnek a méhek. Ha mégis kimerészkednek az pedig még nagyobb baj, mert ilyen hidegben a torizmuk megmerevedik, repülés közben leesnek és ez a pusztulásukhoz vezet.

A méhészek megfigyelése szerint a déli országrészben már „eldördült a startpisztoly”, ugyanis a sárgabarack első szirmainak megjelenése után 42 nappal már virágba borulnak az akácosok. Ez az idén május első napjaira várható. A mostani hideghullám idején sem szabad a méhkirálynőknek leállni a petézéssel, hogy majd elegendő dolgozó legyen a gyűjtéshez. A méhész társadalomnak pedig nagy szüksége lenne egy jó akác betakarításra, mert a készletek mára csaknem teljesen elfogytak, és igencsak szűkében vannak a bevételeknek. Kereslet viszont nőtt a pandémiás időszakban, mert a fogyasztók figyelme az egészséges élelmiszerek, és különösen az immunerősítők felé fordult. Ezek között pedig a méz az egyik legtartalmasabb eledel.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu