Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A Cornell Egyetem és az Oregoni Egyetem kutatóinak az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmánya a madarak száma és a légszennyezés közötti kapcsolatot vizsgálta a madármegfigyelési programokat és a légszennyezettségi adatokat, valamint a szövetségi szabályozásokat összevetve. A kutatók elemezték a madarak számának havi változásait, a légszennyezettségi adatokat és a szabályozási státust 3214 amerikai megyében 15 éves időtartamban, a nitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésének programjára összpontosítva.
A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy az ózonszennyezés a legkárosabb az olyan kistestű vándormadarakra, mint a veréb, a pinty vagy a poszáta, amelyek az észak-amerikai szárazföldön élő madarak 86%-át alkotják. Közvetlenül károsítja légzőszerveiket, közvetve pedig táplálékforrásaikon keresztül ártalmas rájuk.
- mondta Ivan Rudik, a tanulmány vezető szerzője.
Amanda Rodewald professzor, a tanulmány társszerzője szerint az ózon nemcsak a madaraknak képes közvetlen fizikai károsodást okozni, hanem a növények egészségére is ártalmas és csökkenti a rovarokat, a madarak táplálékát. Kevésbé lesznek életképesek és kevésbé képesek szaporodni azok a madarak, amelyeknek nincsenek igen jó minőségű élőhelyeik vagy táplálékforrásaik. A jó hír viszont az, hogy az emberi egészség védelmét célzó környezetvédelmi politika fontos előnyökkel jár a madarak esetében is, tette hozzá a szakember.
