2022. június 28. kedd Levente, Irén

Hírek - Állat

Kemény ütést kaphatnak a magyar állattartók: jön az újabb csapás az ágazatnak?

Óriási kihívást jelent a takarmánygyártók és az állattenyésztők számára egyaránt, hogy 2022-től uniós szinten szigorodik az antibiotikum-felhasználás a haszonállattartásban. A gazdálkodás hatékonyságának javítására ezért új megoldásokat, technológiákat kell találni. Az állattartók számára további problémát jelent a takarmányok drasztikus megdrágulása is: ezek kigazdálkodásához ugyanis megfelelő felvásárlási árakra lenne szükség. A Portfolio Agrárium 2022 konferencián a takarmánygyártási és állattenyésztési ágazat szereplői megvitatták, milyen kilátásai vannak az egyes termékpályáknak, illetve megpróbálták megjósolni, meddig tarthatnak az egyes áremelkedések.
 
 

2022. januártól szigorúbb nyilvántartás szerint kell adagolni az antibiotikumokat az állatoknak. De a történet régebben kezdődött, már 2006 óta tilos antibiotikumot adni az állattartásban, ennek életbe léptetése és kikényszerítése a 2010-es évektől kezdve gyorsult fel, főleg a fogyasztói nyomás hatására - hangzott el a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy Magyarország az uniós statisztikák szerint még mindig az 5. az antibiotikumok értékesítésében. Hazánkban 2011-2018 között általánosságban csökkent az antibiotikumok felhasználása, de csak ilyen fűrészfogszerűen, hol megugrott, hol visszaesett. Az Európai Unióban tíz év alatt összességében 34%-kal csökkent az antibiotikum-felhasználás, Magyarországon viszont bonyolultabb a helyzet: van olyan készítmény, aminél 26%-ot csökkent, másnál 60%-ot növekedett a felhasználás. Az új rendelet megtiltja a 3. és 4. generációs antibiotikum-felhasználást, a gyógykezelést rezisztenciavizsgálattal kell alátámasztani, maximum 7 napra elegendő mennyiséget lehet felírni, és csak olyan állatorvos írhatja ezt fel, akinek van erre hatósági engedélye.

Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója antibiotikum csökkentéssel kapcsolatban elmondta, hogy ennek van egy stratégiai és van egy menedzsmenti oldala. Stratégiailag ez azt jelenti, hogy magas állategészségügyi státuszokkal próbálnak meg dolgozni, ami eleve azt feltételezi, hogy kevés antibiotikummal kell etetni az állatot, a védekezést pedig próbálják a megelőzésre szorítani, hogy később ne kelljen beavatkozni. Menedzsment oldalról pedig úgy kell elképzelni a dolgot, hogy úgy vezetik az állattartó telepeiket, hogy az állatoknak optimális környezetet biztosítsák, és a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmánnyal etessék csak. A szakember elmondta, hogy igyekeznek eleget tenni annak az uniós elvárásnak is, hogy 30%-kal csökkentsék az antibiotikumok felhasználását.

Nagy Tibor

Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója elárulta, hogy a pulyka az egyik legjobban integrált állatfaj a magyar agráriumban, ez azt jelenti, hogy nagyon sokszor az integrátorok adják a takarmányt, a napos állatot, és ők is vásárolják vissza a vágóhidakra a pulykákat. Éppen ezért az integrációnak elemi érdeke, hogy a vágóhidakra egészséges állat érkezzen, minél kevesebb antibiotikum felhasználásával. A szakember elmondta, hogy saját állatorvosokkal dolgoznak, és az elmúlt egy évben olyan szintű csökkenést értek el a felhasználásban, ami teljes mértékben megfelel az uniós követelményeknek.

Azt minden állattenyésztő tudja jól, hogy a beteg állat, az nagyon drága. De azt tudom mondani, hogy a pulykaágazatban elértük azt, hogy a takarmányba nem rakunk többé antibiotikumot, és kizárólag terápiás céllal használjuk, és minden egyes turnusban nagyon komolyan monitorozzuk, hogy mennyi volt a felhasználás

- mondta Muzsek András.

Muzsek András

Arra a kérdésre, hogy a takarmánygyártóknak sikerült-e eleget tennie az előírásokhoz, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy most némileg úgy tűnik, mintha kapkodás lenne, pedig ez nem így van. 2019-ben hozták meg az uniós rendeletet, erre volt 3 év derogáció, és 2022 januárjában életbe lépett a rendelet. A szakember szerint a takarmánygyártók életét nem is annyira a rendelet előírásai nehezítik meg, mint inkább azok az adminisztrációs követelmények, amelyeknek eleget kell tenniük. Az Európai Unió ugyanis meghatározta, hogy milyen tartalmi elemeinek kell lennie ennek az adminisztrációnak, a formai oldalról viszont megfeledkeztek. Kulik Zoltán elmondta, hogy azzal kellett szembesülniük, hogy a takarmánygyártás és az állattenyésztés során számos momentum sokkal ellenőrzöttebb lett, sokkal jobban figyel rá mindenki. A szakember beszélt arról is, hogy a sertéságazatban az antibiotikum-költségek csaknem egyharmadát a cink-oxid adja, ám 2022 júniusától meg fog történni a cink-oxid és a cinkszármazékok kivezetése, igaz, erre már felkészültek a cégek. Kulik Zoltán szerint az elmúlt években nagyon intenzív kutatás-fejlesztés volt a cégeknél, hogy megfelelő additíveket és helyettesítő termékeket találjanak a kivont antibiotikumok helyett. Ami az ágazat felkészültségét illeti, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója optimistán nyilatkozott, meglátása szerint nem nőtt az ágazat antibiotikum-felhasználása, inkább csökkent, még ha nem is olyan mértékben, mint amennyit az uniós elvárna. Kulik Zoltán ugyanakkor jelezte, hogy az adminisztrációs terhek komoly problémát jelentenek az ágazat szereplői számára: a dokumentációkat öt évig kell megőrizniük, a takarmánykeverőknek évente kell jelentést tenniük, a meglevő partnereknek pedig havonta kell jelenteniük, egy állatorvosnak pedig heti szinten négy órát kell töltenie azzal, hogy mindig minden papír rendben legyen.

Kulik Zoltán

Arra a kérdésre, hogy hol van az a lélektani határ, ameddig emelkedhetnek a költségek és a felvásárlási árak, Lukács László, az MTT Tej Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a tejágazatban jelenleg nem a háború, az infláció vagy az alapanyagárak emelkedése határozza meg a drágulásokat, hanem egy korábban elindult piaci ciklus. Azt viszont még nem lehet látni, mikor lesz ennek vége, illetve hogy hol fog a keresleti piac átbillenni kínálati piaccá.

A tejágazatra nagyon jellemző az, hogy egy 1-1,5%-os piaci egyensúlyvesztés nagyon drasztikus áremelkedéseket tud okozni

– tette hozzá Lukács László.

A szakember beszélt arról is, hogy korábban mindig próbáltak 2-3 éves szerződésekkel dolgozni, de idén a helyzet bizonytalanságára való tekintettel azt kellett kezdeményezniük a feldolgozóknál, hogy a 2022-es és a 2023-as évekre inkább 1 éves szerződéseket írjanak alá. Lukács László ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy a termelőnek az a hosszútávú érdeke, hogy teljesen kifeszítse a piaci lehetőségeit, mert ez akár oda is vezethet, hogy a feldolgozó bukik bele a helyzetbe. Az MTT Tej Kft. ügyvezetője szerint a tej 140 forintos piaci ára reális, de néhány hónapon belül elérheti akár a 150-160 forintos árat is, de az ezt követő időszakra már nem lehet megalapozott találgatásokba bonyolódni. A nyerstej felvásárlási árait illetően Lukács László kiemelte, hogy a tejágazat szereplői úgy elérhetik el, hogy az uniós átlag árakon vegyék át tőlük a feldolgozók a terméküket, ha összefognak, és közösen képviselik az ágazatot és az érdekeiket.

Lukács László

Hogy a sertéságazatnál meddig tarthat az árak emelkedése, Nagy Tibor kifejtette, hogy a plafon mindig ott van, ahol a piac már nem veszi meg az adott terméket. Mivel növekszik az önköltség, növelni kell az átvételi árakat is, de van egy pont, ameddig el lehet menni, aztán vissza fog fordulni a folyamat. A szakember prognózisa szerint a felvásárlási árak még emelkedni fognak, és talán a végén nem lesz negatív a mérleg. A pulykaágazat helyzetét illetően Muzsek András jelezte, hogy a kétlábú állat abrakfogyasztó, ezért a termelők nagyon ki vannak téve a takarmányok és a takarmány-alapanyagok árnövekedésének, nagyon magasak az önköltségek. A helyzet megoldása csak a kereslet és a kínálat függvényében képzelhető el: amikor keresik a húst, akkor lehet árakat emelni, amikor viszont nem, akkor piaci ár van. A szakember szerint a jövőben nagyon komoly húsárakra lehet számítani Magyarországon, ráadásul a magyar vállalatok a lengyelekkel versenyeznek, akik szintén vinnék a magyar pulykát. Muzsek András szerint az most a nagy kérdés, hogy ki fogja tudni minél gyorsabban és hatékonyabban érvényesíteni a megnövekedett költségeit?
Ami az ágazati integrációt és a szerződéses kapcsolatokat illeti, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a pulykaágazat most lábalt ki egy 1,5 évig tartó komoly válságból, amelyet a koronavírus és a horeca-ágazat bedőlése okozott, és jelenleg mind a termelők, mind a vágóhidak ki vannak véreztetve, jelenleg akinek van alapanyaga, az tud pénzt keresni, akinek pedig nincs, az csak reménykedhet. Kulik Zoltán szerint azzal lehet számolni, hogy a 2022-es év második felében a sertés átvételi ára el fogja érni a 700 forintot, a tejé pedig a 150-160 forintot, de mind a baromfinál, mind a tojásnál keresleti piac van. Drágulni fognak az élelmiszerek, és mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a fogyasztók megpróbálnak majd odafigyelni, hogy mit és mennyit vesznek az egyes termékekből.

Az önköltségek és a takarmányárak tovább fognak nőni, a szeptember-októberi időszak nagyon kritikus lesz, mert akkor lehet majd látni, hogyan alakulnak a búza-, a kukorica- és a fehérjehordozó-árak, az energiáról nem is beszélve. Ha a takarmányok ára együtt mozog az állati termékkel, akkor ebben benne van 10-20-30%-nyi áremelkedés

– mondta Kulik Zoltán.

A szakember szerint a termelők félnek, senki sem mer új kötéseket tenni, mert nem tudja, milyen árak lesznek. Emellett óriási kockázatok vannak a növénytermesztésben is. Kulik Zoltán szerint abban azonban biztosak lehetünk, hogy az élelmiszerek nagyon magas pozícióban lesznek a jövőben is.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője elmondta, hogy a következő időszakra tartósan magas terményárakat kalkulálnak, amire még a körülmények is rátesznek egy lapáttal. A szakember szerint növénytermesztői oldalról nem kell azon aggódni, hogy az ember magas áron fogja tudni eladni a terményt, inkább a takarmánykeverőknek kell tartania attól, hogy milyen áron fogja tudni megvásárolni azt. Növénytermesztőként az ember legfeljebb az értékesítés időpontját tudja befolyásolni, hiába van egy célára, a piac fogja eldönteni, hogy azt termelőként el tudja-e érni – jegyezte meg Bene Zoltán, hozzátéve, hogy a termelőknek sokkal inkább a költségekre kellene nagyobb figyelmet fordítania.

A szójával kellene foglalkoznia minél több embernek, mert annál nem fordulhat elő túlkínálat. A hazai termelők a keresletnek a töredékét állítják csak elő, a magyar szója pedig garantáltan jó minőségű és GMO-mentes. Egyszerűen nincs az a volumen, amit ne lehetne ebből a piacra önteni, és azt is figyelembe kell venni, hogy ezt jóval olcsóbb előállítani, mint a kukoricát

- jegyezte meg Bene Zoltán.

A szakember szerint a szójával mind belföldön, mind pedig külföldön óriási pénzeket lehet kaszálni, ezért is lenne fontos, hogy mindenki odafigyeljen, milyen áron tud gazdálkodni. Bene Zoltán szerint Magyarországon jó minőségű, de nem olcsó szóját lehet előállítani, innentől fogva viszont a piacon, a keresleti és a kínálati viszonyokon múlik, hogy ki mit tud belőle kihozni. A Karintia Kft. mint vetőmag-előállító és integrátor, kizárólag GMO-mentes vetőmagot állíthat elő és értékesíthet Magyarországon. Hogy ezt ki fogja megvásárolni, azt a piac fogja eldönteni - mutatott rá Bene Zoltán.

Bene Zoltán

Kulik Zoltán a háborúból kifolyólag tovább fognak nőni a gabonaárak, de ami igazán kritikus kérdés lesz a jövőben, az az olajos magvakból származó extrahált daráknak a mennyisége és az ára. Ez a tej- és a szarvasmarha-ágazatnál inkább lesz fontos, a sertésnél és a baromfinál kevésbé. A szakember szerint az orosz-ukrán háborúból (és az ukrajnai vetési nehézségekből) kifolyólag a szemes termények terén is lesz növekedés, de a fehérje-ellátottságra főleg oda kell majd figyelni. Ez pedig a következő egy év kardinális kérdése lesz majd – jelezte a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.

Muzsek András a háború pulykaágazatra gyakorolt hatását illetően elmondta, hogy Ukrajnában nincs igazán pulykatartás, és a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. nem is szállít oda pulykát, a napraforgódara és a napraforgóolaj, illetve ezek megdrágulása viszont komoly terhet ró rájuk. A szakember elmondta, hogy 2022 második negyedévében a napraforgóolaj kilónkénti ára a korábbi 500-600 forintos árról 1300 forintra ugrott, és ekkor az áfát még nem is adta hozzá az ember. Muzsek András szerint ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztóknak le kellene mondaniuk a panírozott húsokról, csak épp azt kell tudomásul venniük, hogy a régi, olcsó világnak vége, az élelmiszerek ára 30-40%-kal növekedni fog. A szakember szerint a csirkeágazatot sokkal jobban befolyásolja a háború, lévén Ukrajna eléggé nagy csirke-előállító, a háború kitörése miatt azonban az ukrán termelők nem tudtak elég naposcsibét lefoglalni, amire aztán a lengyelek tudták rátenni a kezüket, így a következő hetekben ezek az „extra” csirkék fognak megjelenni a nyugat-európai piacokon.

Arra a kérdésre, hogy járványügyi szempontból mit hozhat ez a háború, Nagy Tibor elárulta, hogy egyelőre nem kell aggódni semmiért. A magyar sertésállományt nem fenyegeti semmi, a hazai vaddisznóállomány pedig az utóbbi időben - főleg az afrikai sertéspestis miatt elrendelt gyérítések miatt - eléggé lecsökkent. A szakember szerint a következő időben az lesz a fő feladat, hogy azok a mentessé váló körzetek, ahol már több mint egy éve nem volt kitörés, vagy elhullás, azok visszakaphassák a megfelelő státuszukat. Nagy Tibor rámutatott, hogy a háború és a forint gyengülése miatt a takarmányokon kívül az összes önköltség-tényező javult az ágazatban. A Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója szerint a hatékonyság növelése érdekében a magyar sertéságazatot először genetikai, majd állategészségügyi oldalról kell fejleszteni. Vannak olyan helyzetek, amikor az adott intézkedés fáj a termelőknek, de később, hosszútávon bebizonyosodik, hogy szükség volt rá - mondta Nagy Tibor, elsődlegesen a PRRS-mentesítésre és az állománycserékre vonatkozóan. Így azonban a magyar termelők megpróbálhatják elérni a nyugat-európai egy átlagos anyakocára számolt hízókan számot. Ez fog oda vezetni, hogy a termelők kordában fogják tudni tartani az önköltségek növekedését. A szakember kiemelte, hogy az is nagyon fontos, hogy a termelők a termelés minden egyes fázisával tisztában legyenek, és ami nem hatékony, azt minél gyorsabban ki tudják javítani.

Bene Zoltán, Kulik Zoltán, Lukács László, Muzsek András és Nagy Tibor (b-j)

Lukács László elmondta, hogy a tejágazatban jelenleg két folyamat fut egymás mellett: évek óta azt tapasztalják, hogy az intenzív termelés jobb számokat hoz, és elindult egy olyan folyamat, hogy a feldolgozók veszik meg az alapanyag-termeléshez szükséges felszereléseket és berendezéseket. Az igaz, hogy több termelőnél is csökkennek az állományok, ám a legtöbb vállalkozás 1-1,5%-os termelésnövekedést prognosztizál magának a következő időszaka. A szakember szerint a jelenlegi rendszerben, a mostani támogatási szintek mellett meg lehet termelni a tejet jövedelmezően, aki ezt nem tudja, az inkább hagyjon fel vele.

Kulik Zoltán szerint Magyarországon jelenleg még túl sok takarmánykeverő működik, ennyire egyszerűen nincs szükség. Mivel azonban nőnek egyre emelkednek a költségek és egyre nehezebbé válik a beszerzés, egyre több saját takarmánykeverővel rendelkező termelő fogja azt mondani, hogy inkább beszerzi mástól a kész takarmányt. Óriási a bizonytalanság a termelők részéről is, ezért az év során folyamatosan növekvő, magas árakra kell számítani – tette hozzá a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.

A Portfolio Agrárium 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben