Ez lehet a magyar agrárium versenyképességének kulcsa: ideje lépni

Ez lehet a magyar agrárium versenyképességének kulcsa: ideje lépni

agrarszektor.hu
A magyar mezőgazdaságban koncentráció helyett integrációra lenne szükség, akár vertikálisan, akár horizontálisan - mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. A szakember a magyar agrárium helyzetét elemezve feltárta a rendszer gyenge pontjait, és javaslatot is tett azok kijavítására, valamint összeszedte, mely szempontokat kell figyelembe venni a következő évek során, ha növelni akarjuk a mezőgazdaság versenyképességét.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Három kulcsfogalom van, ami meghatározza a jelent és a jövőt: a fenntarthatóság, a jövedelmezőség és az önrendelkezés képessége. Erről Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszélt a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. A szakember elmondta, hogy a fenntarthatóság a Közös Agrárpolitikát is meghatározza, hiszen miközben egyre nő a Föld népessége, a növénytermesztésre alkalmas földterületeket egyre csökkennek. Vagyis egyre kisebb területen egyre több élelmiszert megtermelnünk. Ezzel kapcsolatban viszont elmondható, hogy a magyar agrárium határozottan növekvő pályán áll, 10 év alatt ugyanis mintegy 1000 milliárd euróval nőtt a kibocsátás, de ha ezt őrizni, illetve fokozni akarjuk, akkor alkalmazkodni kell a globális kihívásokhoz. A gond csak az, hogy amíg a világ mezőgazdasága a '80-as évektől kezdve 80%-kal nőtt, a magyar mezőgazdaság 30%-kal csökkent, és még most sem értük el az Európai Unió átlagát. A probléma az, hogy az elmúlt 7 évben sem sikerült ebből a hátrányból lefaragni. Gyuricza Csaba szerint Ausztriához és Hollandiához képest Magyarországon az egy hektárra vetített kibocsátás 25%-kal csökkent. A szakember követendő példaként hozta fel a lengyeleket, akik nálunk rosszabb helyzetből indultak, mostanra viszont már megelőztek minket és nagyon nyomulnak nemzetközi szinten is.

A jövedelmezőséggel kapcsolatban a MATE rektora kifejtette, hogy az agrobiznisz, a felvevőágazatok súlya a bruttó nemzeti össztermék 150%-át is elérheti, Magyarországon viszont a 100%-ot se éri el, így ezen is javítani kellene. Az önrendelkezéssel kapcsolatban pedig Gyuricza Csaba elmagyarázta, hogy ez azt jelenti, hogy a nép maga dönthessen az őt érintő kérdésekről. A termőföldek, a vizek és élelmiszerek kérdése mind-mind az önrendelkezése hatálya alá tartozik. Ezzel kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott, hogy a békeidő elkényelmesítette az embereket, és előbb a világjárvány, majd most az orosz-ukrán háború mindenkit ráébresztett a valóságra.

A következő időkben az az ország nézhet bizakodva a jövőbe, amelyik képes megerősíteni ezt az önrendelkezését

- jelentette ki Gyuricza Csaba.

Magyarország helyzetét elemezve a szakember kiemelte, hogy hazánk kiváló adottságokkal, magas támogatási szinttel, alacsony önrendelkezéssel és alacsony hatékonysággal rendelkezik. Gyuricza Csaba szerint ahhoz, hogy a magyar agrárium versenyképessége növekedjen, három szempontot kell szem előtt tartani: a fejlesztési forrásokat termékpályák szerint kellene priorizálni, a korszerűsítést átgondoltan kell végezni, a klímaváltozást pedig komolyan kell venni. A szakember szerint az ágazatoknál és a termékpályáknál egy fejlesztési prioritási sorrendet kellene felállítani, hogy ne az legyen, hogy mindenki kap egy keveset, de érdemi változás ne történjen. Gyuricza Csaba szerint a komplex vízhasználat terén is van még hova fejlődni, bizonyos ágazatoknál pedig oda kell figyelni a specializálódásra is. A baromfi-, a sertés-, a tej- és a takarmányozási ágazat kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, míg a zöldség- és gyümölcspálya teljes rendszerét át- és ki kellene alakítani. A korszerűsítés kapcsán a MATE rektora elmondta, hogy a méretgazdaságosság felső határa egyre növekszik, a koncentráció helyett viszont integrációra lenne szükség, akár vertikálisan, akár horizontálisan.

A cél az, hogy Magyarország 20 millió ember számára élelmet tudjon biztosítani, és a kibocsátás elérje az EU15 szintjét. Ehhez azt kell megtalálni, kik azok az agrárgazdasági szereplők, akikre hosszútávon lehet és kell is számítani, és kik azok , akik 10-15 év múlva az élelmiszer-gazdaság bajnokai tudnak majd lenni

- mondta Gyuricza Csaba.

A Portfolio Agrárium 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 20. 06:02