Lévai Ferenc, a MA-HAL szóvivője, egyben az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek azt is elmondta, hogy arra kérik a vásárlókat, hogy a karácsonyra szánt alapanyagok beszerzését ne halasszák az utolsó napokra, mivel az édesvízi halak a mélyhűtőben hosszú időn át megőrzik a minőségüket. A szakember rámutatott, hogy a gazdag halkínálatból mostanában sorban állás nélkül választhatnak a vásárlók, ugyanakkor a tömeges várakozás fokozott veszélyt jelenthet a járványhelyzetben.

Lévai Ferenc ismertette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az élő ponty kilogrammonként 1100-1300 forintba, a ponty szelet 2100-2200 forintba, az afrikai harcsa filé 3000-3200 forintba kerül, a busa törzs ára pedig kilogrammonként 1200-1400 forint. A piacokon, bevásárlóközpontokban a változatosabb halfajok - kárász, süllő, keszeg, pisztráng - is megtalálhatók, jelezte a MA-HAL szóvivője.

A szakember hozzátette, hogy karácsonykor változatos, egészséges halétel kerülhet a családok asztalára, az éttermek előjegyzések alapján elkészítik és házhoz is szállítják a tradicionális vagy különleges ünnepi ételt. Lévai Ferenc elmondta, hogy míg a világon az egy főre jutó éves halfogyasztás 20 kilogramm, Európában 18 kilogramm, Magyarországon mindössze 6,5 kilogramm. Az éves halmennyiség 32-35%-át karácsonykor értékesítik. A MA-HAL a Halpéntek elnevezésű mozgalom elindításával szeretné elérni, hogy az év minden időszakában, minél többen fogyasszanak hazai halat.

Friss halszeletek jégen (Forrás: Getty Images

Lévai Ferenc azt is kiemelte, hog a magyar tógazdaságokban termelt hal jó minőségű, nyomon követhető, és a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásoknak is megfelel. A Magyarországon évente termelt 15 ezer tonna étkezési hal 77-78%-a (12-13 ezer tonna) ponty. Busából, amurból, kárászból, süllőből, keszegből és a folyami harcsából 2-3 ezer tonna nevelkedik a hazai vizekben. A halmennyiség 20-25%-át exportálják, 30%-át természetes vizekbe helyezik, és horgászzsákmányként kerül a fogyasztókhoz. A maradék részt a kis- és nagykereskedőkön keresztül értékesítik.

A MA-HAL szóvivője beszélt arról is, hogy a 3500 tonna afrikai harcsa és a kisebb mennyiségben termelt pisztráng, süllő Magyarország "hévízeiben", zárt (intenzív) rendszerekben nevelkedik, és onnan kerül a piacokra. Új technológiával, kisebb medencékben, tavakban tápon nevelt őshonos szürkeharcsából 500-600 tonnányit tudnak értékesíteni.

Lévai Ferenc emlékeztetett arra, hogy idén tavasszal, a járvány kitörésekor 1200 tonna halat nem tudtak exportálni, ezt a mennyiséget állami intervencióval kihelyezték a magyarországi közvizekbe. Az intézkedés kedvező hatással volt a horgászturizmusra, az év elején kiváltott horgászjegyek száma (500 ezer) novemberre 700 ezerre nőtt.

A MA-HAL szóvivőjének tájékoztatása szerint a magyar tógazdaságok közepes évet zárnak: kiváló minőségű, az átlagosnál nagyobb méretű halakat neveltek, a tógazdasági rendszer nem volt túlzsúfolt, a természetes hozamok magasak voltak. Az ágazat tavalyi éves árbevétele a MA-HAL becslése alapján 16 milliárd forint volt.