Lázár Attila, a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője szerdán az MTI-ve közölte, az 57 zalai vadászterület összárbevétele 2,3 milliárd forint volt, ebből csaknem 800 millió forint a külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származott, míg a belföldi bérvadászok 430 millió forintot meghaladó összeget fordítottak vadászatra.

A külföldi bérvadászok 95%-a Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkezett, de a legnagyobb számban az osztrák nimródok keresték fel zalai vadászterületeket - jelezte a szakügyintéző. Hozzátette, hogy a vadhús értékesítése közel 652 millió forinttal növelte az árbevételt. Az 1,9 milliárd forint kiadási összegből 851 millió forintot vadgazdálkodásra, 416 millió forintot pedig munkabérekre fordítottak.

A kifizetett mezőgazdasági vadkár összege meghaladta a 380 millió forintot, a károkat a nagyvad létszámának további csökkentésével szeretnék mérsékelni - hangsúlyozta Lázár Attila. A szakügyintéző hozzátette, a 2019/2020-as vadászati évben a kilövési tervben meghatározott 6600 gímszarvasbika 97%-a, valamint az 5700 őz közel 90%-a "került puskavégre". A vaddisznó-kilövések több mint 1,6 ezerrel haladták meg a tervezett (11 200) elejtések számát. A trófeabírálatokon bemutatott 1675 gímszarvasbika trófea 42%-a érmes lett, 91 trófea aranyérmes minősítést kapott.

A 2020/2021-es vadászati évben 6697 gímszarvas, 5730 őz, valamint az állomány csökkentése miatt rekordszámú, csaknem 19 ezer vaddisznó kilövését hagyták jóvá. Győrvári Attila megyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara megyei szervezetének titkára arról számolt be, hogy az afrikai sertéspestis miatt Zala megyét a közepes kockázatú területek közé sorolták, ezért a vaddisznó elejtésére kiírt kvóták 40%-át szeptember 30-ig kell teljesíteniük a vadászatra jogosultaknak, míg a korábbi években a példányok nagyrészét november és január között, a tradicionális hajtóvadászatokon ejtették el. További bevételkiesést jelent, hogy az elmúlt időszakban a külföldi bérvadászoknak egyetlen engedélyt sem adtak ki, így a külföldi vendégek már az április 15-én kezdődő őzbak vadászatokon sem vesznek részt. A legnagyobb mértékben azonban akkor csökken a zalai nagyvadas területeken gazdálkodók árbevétele, ha a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet elhúzódik a szeptemberi gímszarvasbika vadászatig - tette hozzá a fővadász.

Óriási gazdasági károkat okozhat a magyar vadgazdálkodásnak a koronavírus

A járványhelyzet ezt az ágazatot sem kíméli.