2019. november 19. kedd Erzsébet

Hírek - Állat

Meglepetés a tanácskozáson: ennek az országnak a legjobb a támogatási rendszere

A közép-európai húsmarhatenyésztés helyzetéről szólt az idei országos húsmarhatenyésztési tanácskozás. Többek között kiderült, hogy jelentős különbségek vannak az érintett országok támogatási rendszerei között.
 
 

Hagyományos országos húsmarhatenyésztési tanácskozását rendezte meg 2019. október 17-én, Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Kara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), ami egyvalami miatt mégis egyedi volt. Ritkán van arra mód, hogy közvetlen közép-európai húsmarhatenyésztési áttekintést kapjanak a szakmabeliek, hogy testközelből szembesüljenek a közeli versenytársak helyzetével, ám ezúttal a lengyel, a cseh és a romániai/erdélyi előadók hasznos(ítható) információkkal szolgáltak, írta meg az Agrárkamara.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Bevezetőjében Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója, aki egyben a NAK országos állattenyésztési osztályának vezetője is, a gazdák közös felelősségét hangoztatta. Szerinte a jelenlegi állattenyésztés-ellenes mozgalmak éppen azokból a rossz példákból „táplálkoznak”, amelyekből világosan kiderül, hogy egyes gazdák alapvető állattartási dolgokat nem tartanak be. Hozzátette, egyes kirívó vágási esetek miatt, mint amilyen az év elején a lengyelországi volt, egy egész ágazat kerülhet kellemetlen helyzetbe, függetlenül attól, hogy az állattartók, tenyésztők jelentős többsége betartja az alapvető szabályokat. Wagenhoffer Zsombor szerint indokolt rendet tenni a saját területünkön.

Bár a lengyelországi példa valóban elrettentő volt, Jacek Zarzecki, a Lengyel Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Szövetségének elnöke mégsem ezt nevezte hazája ágazatának legkomolyabb problémájának. Hanem azt, hogy, ellentétben például Magyarországgal, náluk nincsen egy egységes támogatási rendszer. Hiszen míg Magyarországon a termeléshez kötött hízottbika-tartást és a húshasznú anyatehén-tartást uniós és nemzeti forrásból is támogatják, addig a lengyel állam egyetlen jogcímen, az anyatehenek után ad csak egy szerény juttatást.

Hasonló a helyzet Romániában is. Mint Gál Attila, az Erdélyi Limousine Tenyésztők Egyesületének képviselője elmondta, náluk létezik az átmeneti nemzeti támogatás (ANT), ami viszont több sebből vérzik. Ahogy fogalmazott, ennek odaítélésénél a 2013-as bázisévet veszik alapul, és azok a gazdák kapják, akik akkor rendelkeztek minimum három, 16 hónapos kort betöltött állattal, és akkor is kapják, ha azóta már nem tartanak állatot. Szintén problémásnak nevezte, hogy ez a támogatás a kérelembeadástól számított körülbelül egy év múlva érkezik meg a gazdákhoz. Romániában van még a magyarországihoz hasonló felépítésű termeléshez kötött támogatás (SCZ) is, amire minden olyan aktív gazda jogosult, aki minimum tíz, maximum 250 húsmarhát tart. Jozef Kucera, a Cseh Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének igazgatója e témáról csak annyit jegyzett meg, hogy az 1990-es években jelentős állami támogatások jutottak az ágazatnak, így ennek hatására gyorsan növekedett az állomány, és jelenleg a cseh tenyészbikák 85 százaléka belföldi tenyésztésű.

A fajtákat tekintve Jacek Zarzecki megjegyezte, hogy Lengyelországban 15 húsmarhafajtát tenyésztenek, ezek közül a legnagyobbak a Limousine (75 százalék), a Charolais (10 százalék) és az Angus (4 százalék), a Blonde d’Aquitaine népszerűsége pedig az utóbbi két évben egyre növekszik. Azt viszont elismerte, hogy azért lehet jól eladni a lengyelországi állatokat, mert alacsony az áruk. Csehországban 23 húsmarhafajtát tartanak a helyi gazdálkodók, a legjelentősebbek a Charolais, az Aberdeen Angus és a Limousine. Gál Attila elmondása szerint Romániában a tenyészállat-értékesítés az egyetlen kitörési pont, és az Angus az egyik legkedveltebb fajta, amit nagy számban adnak el Magyarországra is. Hozzátette, emellett egyre nagyobb az igény a Charolais és a Limousine tenyésztése iránt is. Mint mondta, a román kormány adózási kedvezményeket tervez bevezetni az értékesítési szövetkezetek számára, és ha ez megtörténik, a húsmarhatenyésztés helyzetét is javíthatja.

A jövőről szólva, a közép- és hosszútávon megoldandó lengyelországi feladatok közé sorolta Jacek Zarzecki a húshasznú és főként a fajtatiszta állomány, valamint az anyatehén-állomány növelését, a vágómarhák hízlalását 550-770 kg élősúlyig, a marhahús-feldolgozással foglalkozók integrálását, a hasznossági tenyészértékek és a genomika alkalmazását, az árverések és a közvetlen értékesítések megszervezését, a húsmarhaágazati közvetlen támogatások bevezetését, valamint az árutermelő csoportok létrehozását. Azt is megjegyezte, hogy a lengyelországi tenyésztőket is károsan érintheti az Európai Bizottság és a Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás, ezért a szövetség kérni fogja erről az új lengyel kormány állásfoglalását.

Csehországban is van tennivaló bőven. Jozef Kucera szerint egyebek mellett szükséges bevezetni a teljesítményvizsgálatokat, a küllemi bírálatokat, a tenyészérték-meghatározásokat, a törzskönyvezést, javítani kell az ágazati marketinget és létre kell hozni a Fiatal Tenyésztők Klubját.

Wagenhoffer Zsombor szerint Magyarországon a mennyiségi növekedés után most a minőség emelése a cél. Hozzátette, a gazdálkodóknak és szakmai szervezeteknek hatékonyabban kell a közösségi médiát használni, hogy az emberekhez jobban eljussanak az állattenyésztést érintő információk, üzenetek.

Elszakadtunk a természettől, az agráriumtól. Ezeket az információkat újra vissza kell hozni a köztudatba.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu