Megtudtuk: ezzel a módszerrel a legpusztítóbb járványok is megelőzhetők lennének

Megtudtuk: ezzel a módszerrel a legpusztítóbb járványok is megelőzhetők lennének

agrarszektor.hu
Egy négylépcsős protokoll bevezetésével megjósolhatók lennének a koronavírus járványhoz hasonló fertőzések az Ökológiai Kutatóközpont és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének tanulmánya szerint. A protokollt kidolgozó munkacsoport tagja szerint olcsóbb lenne inkább a megelőzésre áldozni, mint a járvány okozta károkat kezelni, ráadásul a klímaváltozás miatt Magyarországot is fenyegethetik a szúnyogok és kullancsok által terjesztett új betegségek.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Molnár Orsolya Rita, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója az Inforádiónak elmondta, hogy a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével közösen készített tanulmány legfőbb megállapítása, hogy noha a tünetek, az elterjedési terület, illetve a terjesztő szervezetek eltérhetnek a különböző kórokozók esetében, a háttérben álló evolúciós mechanizmus, ami miatt a kitörések történnek, az mindenhol ugyanaz. A két szervezet kutatása szerint a világon előforduló kórokozók 81-90 százaléka még felfedezésre vár. Az evolúciós mechanizmus ismeretében azonban a kutatók elég jó százalékkal meg tudják jósolni, hogy melyek azok a kórokozók, amelyeket lehet, hogy már ismerünk, de még nem okoznak olyan súlyos problémákat, viszont egy későbbi kitörés kockázatát hordozzák, ezért folyamatosan figyelni kellene a terjedésüket.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

A kutatók kidolgoztak egy négylépcsős protokollt is, amely segítségével azonosítani lehet ezeket a magas kockázatú, járványkitöréssel fenyegető kórokozókat. A DAMA protokoll (Document, Assess, Monitor, Act) elnevezés az azonosítás egyes lépéseire utal - mondta Molnár Orsolya Rita. Az első lépés a dokumentálás, vagyis nyilván kell tartani minden mikroorganizmust - nemcsak az emberi egészség szempontjából már problémát okozó kórokozókat, hanem azok közeli rokonait is. A következő lépés az assessment, azaz az értékelés. Vagyis miután megtaláltuk ezeket a mikroorganizmusokat, ezután elvégezzük a törzsfejlődéstani elemzésüket és megnézzük, hogy a közel rokon fajaik közül hány olyan ismert emberi kórokozó van, amelyeket a tudomány már rögzített - közölte a kutató. Ez azért fontos. mert mikroorganizmus, minden kórokozó a benne kódolt, öröklődő genetikai tulajdonságok révén képes fertőzni.

Ha ezeket sikerült azonosítani, akkor ez alapján lesznek alacsonyabb és magasabb kategóriájú besorolás alá esők, akkor a magas kockázatúak úgymond monitorozás alá vesszük. Ez a protokoll nevéből az M betű megfelelője - tette hozzá a kutató. Vagyis a kutatók folyamatosan figyelik az ismert gazdafajaikat. Minden kórokozónak több különböző gazdája van, és van, amelyikben okoz, de olyan is amelyben nem okoz tüneteket. A járványkitörések pedig úgy indulnak, hogy a kórokozó valamilyen emlősfajból átfertőz emberre. A koronavírust ha visszakövetik, felmerült a denevérek és a tobzoskák érintettsége is - emelte ki Molnár Orsolya Rita. Ha sikerült a monitorozás révén azonosítani egy olyan fajt, vagy populációt, ahol tudjuk, hogy hordozzák ezt a kórokozót, és azt is tudjuk továbbá, hogy az adott populáció érintkezik emberrel, akkor ott lehet egy akciótervet bevezetni - hívta fel a figyelmet a kutató.

Elmondta azt is, hogy napjainkban a világon évi egymilliárd dollárt költenek az újonnan megjelenő fertőző betegségeknek a kárelhárítására, a betegek kezelésére, az ebből adódó munkaerő-kiesésre. A DAMA protokoll ennek a töredékébe kerülne, ráadásul ez kiszámítható, tervezhető lenne, szemben a kitörések kezelésének egyszeri, nagyösszegű ráfordításaival - hangsúlyozta a kutató.

A klímaváltozással, globalizációval és urbanizációval a Magyarországot fenyegető potenciális, szúnyogok és kullancsok által terjesztett új betegségekről, ezek tudományterületi összefogást igénylő kezeléséről egyébként tavaly nyáron szervezett nagy érdeklődésre számot tartó konferenciát az Ökológiai Kutatóközpont. A közlejövőben potenciálisan közegészségügyi problémát okozó betegségek között azonosították a Nyugat-nílusi lázat, illetve az Usutu-vírust, amelyeknél már emberi fertőződést is feljegyeztek. A bőr- és szívférgességet okozó Dirofilaria fonálférgek csípőszúnyogokkal történő terjedése köz- és állategészségügyi problémát is okoz.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03