2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Állat

Nincs ok pánikra - Emberre nem veszélyes a sertéskór

A beteg állatok húsát is elfogyaszthatjuk.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A sertések PRRS-mentesítése nem okoz kárt sem az országnak, sem az állattartóknak, a fertőzöttség a nagyobb telepeken is csak 10 százalékos, a fertőzött állatokat pedig a vágóhidakon szokásos körülmények között vágják le, nem kényszervágáson.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos az MTI-nek hangsúlyozta: bár a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) jelentős gazdasági károkat okoz, a fertőzött állatok húsa nem veszélyes, emberi fogyasztásra alkalmas.

A nagy létszámú sertéstelepek PRRS-fertőzöttsége 10 százalékos, szemben a sajtóban megjelent 30-50 százalékos mértékkel. A kis létszámú állományoknál - a magángazdaságokban - a fertőzöttség ennél alacsonyabb, 3-5 százalékot tesz ki.

Kardeván Endre azt is kiemelte, hogy abban a hét magyarországi megyében, ahol elkezdődött a sertésállomány PRRS-mentesítése a fertőzöttség még alacsonyabb, ezrelékekben mérhető. Egy-egy megyében ugyanis csak egy vagy kettő nagy létszámú sertéstelep található. A mentesítést így gyorsan el lehet végezni.

A mentesítési folyamat miatt kár nem éri az ágazatot, sőt a sertéstartóknak inkább haszna származik abból. A PRRS-mentesítésen átesett telep ugyanis eléri a négyes mentességi szintet, amellyel a telep sertésállománya felértékelődik, és jobb piaci pozícióból lehet az állatokat értékesíteni.

Az országos főállatorvos beszámolt arról is, hogy a mentes telepekről kívánják a vágóhídra került állatokat pótolni a mentesítésbe bevont telepeken. A fertőzött állatokat vágóhidakon szokásos körülmények között vágják le, tehát nem leölés vagy kényszervágás történik.

A betegséget elsőként az Amerikai Egyesült Államokban állapították meg 1987-ben. Európában először Németországban is Hollandiában jelent meg 3 évvel később.

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek korábban elmondta, hogy a PRRS egy olyan vírusos megbetegedés, amely kocákban elsősorban reprodukciós zavarokat, fiatal sertésekben pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. Csak a házisertéseket és vaddisznókat fertőzi meg a vírus, az emberre veszélytelen.

A betegség kártétele jelenős, a gazdasági károk közé tartozik, hogy a beteg állatok több takarmányt fogyasztanak, és csökken a választott malacok száma is, drágul a tenyésztés.

A hét megyére: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, továbbá Vas, Zala és Somogy megye - kiterjedő PRRS-mentesítési projekt célkitűzése az, hogy még az idén lecseréljék az összes állatállományt, és ezek a megyék fertőzésmentesek legyenek, így akár 2015-ben a PRRS-től mentessé lehet azokat nyilvánítani.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu