Tényleg több a disznó vagy csak kevesebben feketéznek?

Czerván György a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) megalakításának húszéves évfordulóján arról beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ez év júniusában 204 ezerrel több sertés volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Így a sertések száma az országban mintegy 3,1 millióra rúgott. Egyébként a KSH szerint az állatállomány egészére is a gyarapodás volt a jellemző, ebben az időszakban emelkedett például a szarvasmarhák, a juhok és a baromfik száma is.

A sertések - és általában a haszonállatok - számának növekedése azt jelzi, hogy kedvező tendencia indult el az agráriumban a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának javítására - állapította meg az MTI szerint Czerván György. A sertések számának növekedését főként a süldők, a hízók és a malacok adták. A gazdasági szervezeteknél 7 százalékos, míg az egyéni gazdaságokban 9 százalékos volt a sertésszám emelkedés.

Ágazati szakértők viszont korábban úgy foglaltak állást, hogy a piaci információk alapján a sertésszektorban "nem érzékelhető" az állománynövekedés. Sőt, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) tavasszal még további létszámcsökkenést sem tartott kizártnak. Ezért szakértők egy része szerint nem zárható ki, hogy az ágazatban nincs tényleges bővülés, hanem "csupán" több sertés jelenik meg a hivatalos statisztikákban, miután a kormány januártól 27 százalékról 5-re mérsékelte az élő sertések és a félsertések áfáját. A KSH adatai tehát nagyrészt a sertésszektor kifehéredését mutatják, bár ebből az is következik, hogy eddig is 3 milliónál több sertés volt az országban és a feketegazdaság visszaszorulásával további hízók is "előkerülhetnek" .

Czerván György a VHT-eseményen úgy fogalmazott, hogy az ágazat fehéredése, a kormányzati intézkedések és a takarmányárak kedvező alakulása együttes hatásként eredményezte a magyarországi sertésállomány számának kedvező alakulását. Emellett hozzátette, hogy az EU Bizottsága jóváhagyta az állatjóléti támogatások meghosszabbítását Magyarország számára 2018. december 31-ig. Így a sertéságazatban az idén 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a korábbi évi 6 milliárd forinttal szemben. Új támogatási formaként pedig a koca állatjóléti támogatás engedélyezési - notifikációs - eljárása is folyik, mivel az FM az új jogcímet bejelentette a testületnek, amely azonban azt egyelőre nem hagyta jóvá.

Emellett az ágazatban gazdálkodók az idén az állati hulla elszállítására és az ártalmatlanításra 3 milliárd, míg az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 7,5 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe. Az államtitkár utalt arra, hogy az előbbi támogatás jövőre 600 millió forinttal, az utóbbi pedig 1 milliárd forinttal emelkedik. Így összességében e két támogatásra 2015-ben 1,6 milliárd forinttal jut több forrás.

Az államtitkár emlékeztetett rá: a nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt és ebben jelentős szerepe volt a magyar agráriumnak is. Így a tavalyi 1,1 százalékos GDP növekedésből az agrárium 0,9 százalékponttal részesedett. Az idei második negyedévben a GDP 3,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Az agrárium teljesítménye pedig 5,6 százalékkal volt magasabb ugyanebben az időszakban az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Menczel Lászlóné, a VHT titkára az MTI-nek elmondta: a sertéságazat éves árbevétele most mintegy 350 milliárd forint. Ebből a VHT tagjaira 250 milliárd forint jut.