2022. május 22. vasárnap Júlia, Rita

Hírek - Állat

Tragikus a helyzet ebben a magyar térségben: rengeteg gazda végleg feladta a harcot

Sorra hagynak fel a sertéstenyésztéssel a bácskai gazdák. Vannak, akik csak az állományt csökkentik le, mások teljesen lehúzzák a rolót. Az ok mindegyikük esetében ugyanaz: masszívan veszteséges lett az állattartás. Aki csak ezzel foglalkozik, már nem tud belőle megélni, aki viszont növénytermesztéssel vagy húsfeldolgozással is foglalkozik, azt tapasztalta, hogy az állattenyésztés felemészti ezek hasznát, és örülhet, ha nullszaldósra ki tudja hozni a működését.
 
 

Végleg lehúzza a rolót a felsőszentiváni Kuthi Gyula, aki fiatal kora óta sertéstartással foglalkozik. Pedig van 20 hektár földje, ahol takarmányt termel, vannak ólak, megvan a tudás, mégis úgy döntött, hogy felhagy a korábbi tevékenységével. Ennek oka, hogy nem akar minden hízóra 9-10 ezer forintot ráfizetni – olvasható a 24.hu oldalán. Ahogy a szakember fogalmazott, "2013-ban 3000 forintba került egy mázsa kukorica, egy kiló élő sertésért átlag 400 forintot adtak, de egy ismerős hentesnek akár 500-ért is el lehetett adni. 2021-ben 8-9 ezer forintra emelkedett a kukorica mázsánkénti ára, vele nőtt a takarmányba keverendő premix, szója költsége, többet kért az állatorvos is, miközben évi átlagban 367 forintra csökkent az élő sertés kilogrammja. A lényeg: egy 100 kilós sertés önköltsége 45 ezer forint, de csak 35 ezerért lehet eladni."

Hasonló cipőben jár a bajai egyéni vállalkozó, Bercsényi Miklós, aki 1988 óta foglalkozik sertéstartással, és turnusonként több ezer sertést hizlal a saját telepén. A szakember elmondta, két évtizeddel ezelőtt – amikor látta, hogy az állattenyésztés haszna a kereskedőnél realizálódik – megharagudott, és vásárolt három húsboltot. Bercsényi Miklós azóta a saját földjein termelt takarmánnyal eteti a telepén a disznóit. Miután pedig bérben levágatja őket, a saját húsüzemében dolgozza fel a húst, amit aztán a saját boltjaiban ad el. Vagyis csinált egy komplett kis vertikumot, ám ebből most ki kell hagynia a sertéstartást, ha nem akarja, hogy elvigye a többi terület hasznát. A szakember kifejtette, "a saját takarmányommal nevelt saját hízóm lapockáját 1050 forintért tudom adni a saját boltomban. Ugyanilyen lapocka Barcelonából idejött 800 forintért. 2021-ben januártól decemberig minden nap jobban jártam volna, ha csak a piacon veszek import húst, és azt adom tovább. Nincs annál nagyobb hülyeség, mint hogy megtermelem a 9000 ezer forintért eladható, brutálisan nyereséges kukoricát, és megetetem a durván veszteséges, 370 forintos élősúlyú disznóval. Amióta megy a cirkusz az infláció miatt, az élő sertés eladási ára 370-ről 395-re ment föl, miközben az önköltség maradt 480 forint. A magyarországi piaci ár alatt 200-300 forinttal tömegével jön be a hús Nyugat-Európából. Ezt az olcsóbb importhúst veszi a kiskereskedelem, de az állami intézmények közkonyhái, a húsfeldolgozók is – mert ez éri meg.”

Felére csökkenti a kocaállományát a sükösdi ifj. Rozsi József, aki 2015-ben fiatalgazda-pályázatot nyert. Ennek az a célja, hogy fiatalokat vonzzon be az elöregedő mezőgazdasági termelői körbe. Negyvenezer eurót lehet nyerni, ami az akkori árfolyamon mintegy 10 millió forintot jelentett. A fiatal gazda elmondta, hogy „3,7 hektárral és 3 anyakocával indultam. Kezdetben vásárolni kellett még takarmányt, de időközben a saját és a bérelt földdel együtt már 50 hektáron termelek. A három kocát felfejlesztettem nyolcra, évente 90-100 hízót tudtam előállítani. Borotára, egy termelői csoportba léptem be. Minden évben leszerződtünk a hízókra, az árat ők mondták meg. Volt néhány jobb év, de újabban már ráfizetéses az egész. Szabadtartásos rendszert választottam, a pályázatból ehhez tudtam épületeket létesíteni. Nem is álmodtam 50 vagy 100 kocás telepről, nem adta ki a matek. Látszott, hogy ebben alig van pénz, inkább a növénytermesztést fejlesztettem.”

A nagyüzemi sertéstartással is foglalkozó, mélykúti Búzakalász Szövetkezetnek viszont nincs oka a panaszra. Ők ugyanis feladták a saját értékesítést, és beszállítók lettek a tartozó Bonafarm-csoportnál. Onnan kapják a tenyészkocákat, a takarmányt, előírják nekik a technológiát, a 650 kocás telepükön évi 7500 sertést hizlalnak, ezen kívül 10 ezer malacot adnak tovább a Bonafarmnak. Dr. Sztantics Péter, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy amíg nem ez volt, "addig minden pénteken ment a telefonálás a vágóhidakra: ki, hány darabot és mennyiért venne. Annak adták, aki éppen többet ígért érte. A vágóhíd meg attól vett, aki olcsóbban adta. Mióta odakötötték a csónakjukat a Bonafarm nagy hajójához, a nagy cégé a kockázat jelentős része." Most ugyan drága a takarmány és olcsó a disznó, de dr. Sztantics Péter nem aggódik.

Magyarországon az 1980-as évek első felében még tízmilliónál is több sertést hizlaltak. Ez azonban mostanra mintegy 2,5 millióra csökkent. A sertésállomány 2000 és 2020 közötti alakulásáról az Agrárszektor is beszámolt korábban.

Az utóbbi években kialakult az a szakmai vélemény, hogy Európában le kell épülnie a fölösleges árut termelő sertéstelepeknek – a teljes termelés 15-30%-ának. Kérdés azonban az, hogy melyik országban mely sertéstermelők lesznek ennek az áldozatai. Egy szakértő szerint Magyarországnak a megmaradt 2,5 milliós állományát le kellene csökkenteni 1,5 millióra, ugyanis a magyar lakosságnak megközelítőleg ennyi az éves sertéshúsfogyasztása.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Sustainable World 2022

    Fenntarthatósági konferencia szeptember 6-án a jövő vállalataiért!

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalatok: aki nem digitalizál, csúnyán le fog maradni!

    Hitelezés 2022

    Május 17-én együtt a hazai hitelpiaci szereplők! Offline + Online is!