2022. augusztus 13. szombat Ipoly

Hírek - Állat

Vészhelyzet: senki sem gondolta, hogy ilyen sok a hamis méz

Annyi hamisított importméz érkezik naponta harmadik országokból az Európai Unióba, amennyi 150 magyar méhész egész éves exportértékesítésének felel meg. Ezek az arányok az Európai Bizottság rendkívüli vizsgálatainak előzetes eredményeiből következnek, amelyek szerint az importmézek csaknem egyharmada hamisítvány, és a végeleges ellenőrzési adatok valószínűleg még sötétebb képet festenek majd. Hazai mézpiaci vélemények szerint a lesújtó eredmények végképp egyértelműsítik, hogy szükség van a magyar és az uniós szabályozás reformjára. Az agrártárca a jövő hétre ágazati egyeztetéseket hívott össze.
 
 

Tárgyalásokat kezdeményezett a méhészeti ágazatban a Földművelésügyi Minisztérium (FM) annak meghatározására, milyen sürgős mézpiaci szabályozásokat hajtson végre, illetve javasoljon az Európai Uniónak Magyarország a mézpiaci anomáliák miatt – tudta meg az agrárszektor.hu. Új helyzetet teremtettek ugyanis az Európai Bizottság rendkívüli vizsgálatainak nemrég bejelentett előzetes eredményei, amelyek szerint beigazolódott az a korábbi gyanú, hogy az Európai Unióba érkező, harmadik országokból származó méztételek jelentős része hamisítvány. Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos a napokban Brüsszelben arról számolt be, hogy az EU-ba importált mézek csaknem harmada hamis.

Az unió harmadik országokból – elsősorban a délkelet-ázsiai térségből – évente mintegy 180 ezer tonna mézet importál, amelyből az eddigi brüsszeli vizsgálati eredményekből kiindulva 60 ezer tonna minősülhet hamisítványnak. Ebből az következik, hogy naponta átlagosan csaknem 165 ezer kilogramm olyan importméz lép be az EU-ba, amely a hazai és az uniós élelmiszerkönyvi szabályozás szerint nem tekinthető méznek. A vizsgálatok ráadásul a hamisítás kimutatásán túl nem terjednek ki más minőségi követelményekre, ezért az importált tételek akár komoly humánegészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

MTI-fotó: Rosta Tibor

A vizsgálati eredmények egyértelműsítik, milyen hatalmas mézmennyiség lép be hamisítványként az unióba. A 15-16 ezer magyar méztermelő például évente mintegy 16 ezer tonna mézet értékesít az EU tagországaiban, így egy-egy gazdálkodóra átlagosan ezer kilogramm éves exportmennyiség jut. Ez pedig azt is jelenti, hogy naponta átlagosan annyi hamisított importméz kerül az uniós piacra, amennyi több mint 150 hazai gazdálkodó egész éves exportértékesítésének felel meg.

Az importból származó hamisítványok jelentős szerepet játszanak abban, hogy Magyarországon is nyomott mézárak alakultak ki. Egy éve például a termelők az akácmézet még 2000 forint körüli kilónkénti árakon tudták eladni feldolgozatlanul az exportra szállító kereskedőknek, most pedig csak ezer forintos ajánlatokat kapnak. Ezért hazai vélemények szerint további jelentős szabályozási szigorításokra van szükség ahhoz, hogy a hamisítványokat ki lehessen szűrni az uniós piacról.

A Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete szerint a változtatások részeként gyorsítani kellene az átfogó ellenőrzésbe vont mézminták laboratóriumi vizsgálatainak lezárását. Ez előzetes eredményközléskor az import mézek harmada már fennakadt


A végső eredményeket eddig azért nem közölték, mert az ellenőrzési tervben meghatározott vizsgálatokon jónak ítélt, vagyis „nem megbukott” mézek több mint fele hamisításra nézve mégis gyanús minősítést kapott, így ezek további ellenőrzésére a legfejlettebb vizsgálati módszereket vetik be. Így valószínűsíthető, hogy az előzetes eredményekben kimutatott, hamisítással érintett 30 százalékos arány a későbbiekben növekszik majd.

Az egyesület ugyanakkor érthetetlennek tartja, miért tart ma az unióban csaknem egy évig annak eldöntése, hogy egy-egy mézminta valódi-e vagy hamis. Az Európai Bizottság ugyanis a tavaly júliusban megkezdett vizsgálatokon jónak, de mégis gyanúsnak tekintett mézekről csak idén júliusban ígér végső eredményeket, holott a vizsgálatok sokkal kevesebb időt igényelnének. A szakmai berkekben újonnan bevezetett, úgynevezett NMR-vizsgálatokat például legfeljebb 20 perc alatt el lehet végezni, így egy-egy mézminta ellenőrzése a kereskedelmi mintavételtől számított egy hétnél nem tarthatna tovább – állítja a mézkereskedők egyesülete.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2022

    Az év legkiemelkedőbb agráreseménye a hazai szereplőknek!

    Sustainable World 2022

    Ismét jön a fenntarthatósági konferencia szeptember 6-án!