Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
A hazai méztermelők számára kilátástalan a helyzet. Miközben az inputok egyre csak drágulnak, a megtermelt méz áll a raktárakban, szinte teljesen leállt a felvásárlás. Ez az egyetlen ágazat, ahol az elmúlt hónapokban lefelé ment a felvásárlási ár, de még így, 30-40%-kal olcsóbban sem veszik meg a mézet. A méhészek döntő többsége nem tudta eladni még a tavalyi készleteket sem - írja a MÁSZ.
Durva, ami a magyar boltokban folyik: egyre többen vásárolnak így élelmiszereket
Minden idők legnagyobb mézpiaci válságával küzdenek a termelők.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsorában elmondta, hogy nem csak hazai problémáról van szó. Európa mézből félig önellátó, 40% importra szorul, de vannak olyan tagországok (többek között Magyarország), ahol több mézet termelnek a méhészek, mint amennyi belföldön elfogy. A nyugat-európai mézkiszerelők szinte kizárólag harmadik országokban termelt mézet vásárolnak, mert az körülbelül 30%-kal olcsóbb az uniósnál. A nyugat-európai élelmiszerláncok polcain elérhető méz háromnegyede 3 országból származik: Kína, Ukrajna és Argentína. Erről a fogyasztó nem tud, hiszen a címkén európai uniós jelzés szerepel. Harmadik országokban termelt méz tömkelege található meg a boltok polcain, európai uniós címke mögé rejtve.
Növekszik az EU mézimportja
A mézexport 2021-hez képest 2022-re 40%-kal csökkent az Unióban, míg az import nőtt. Ennek oka részben az USA által bevezetett dömpingvám, amely a kínai, argentin és ukrán mézre is vonatkozik, így a korábban Észak-Amerikába érkező méz is az európai piacon csapódik le. A cél az lenne, hogy nőjön az Unió önellátása, a jelenlegi jogszabályok ezt mégis akadályozzák. A méhészet leépülésével megszűnne a természetes beporzás. A vad beporzók száma folyamatosan csökken. A méhészek tartják életben azokat a beporzó vektorokat (a mézelő méheket), melyek a beporzás 70-90%-át végzik. Kína néhány tartományában az emberek kézzel végzik a beporzást, Amerikában pedig a gazdák fizetnek a méhészeknek érte.
Ömlik a hamis méz az EU-ba: a magyar boltokat is elárasztotta a silány import
A Copa Cogeca február 10-i értékelése szerint a klímaváltozás által erősen érintett mézágazat piaci helyzete tarthatatlan. A nagyon olcsó import súlyosan aláássa a méhészek megélhetését. Ráadásul a magas termelési költségek drasztikus döntésekre kényszerítik őket. A tagállamokból érkező minták fele nem felelt meg az uniós előírásoknak.
Az Európai Unió Kutatóközpontja (JRC) jelentésében megállapította, hogy összesen 15 uniós tagállamban 320 harmadik országból származó mézszállítmányt vizsgáltak. Ezek közül 147 nem felelt meg az uniós mézirányelvnek. A vizsgálat fő célja az volt, hogy feltárják a méz cukorsziruppal dúsítását, valamint a méztermékek címkézési problémáit. Az elemzés rávilágított, hogy a szabálysértések száma jelentősen magasabb volt, mint korábban.
