A állattartók felelőssége óriási, hiszen a vírus gyorsan terjed és gyógyíthatatlan.
Az utóbbi években egyre gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent az endemikus fajnak számító havasi mormoták állományára.
A Politico szerint egyelőre nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná ezt a feltételezést.
Kártalanítással ösztönzi a kormány az állattenyésztés újraindítását a ragadós száj- és körömfájás járvány elmúltával.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
Megdöbbentő, mennyi összeesküvés-elmélet terjed a betegséggel kapcsolatban a közösségi médiában.
Az Országos Magyar Vadászkamara felkérte a vadászokat a ragadós száj- és körömfájás tüneteinek megfigyelésére a vadállományban.
Hegyeshalomnál folyamatosan zajlik a száj- és körömfájás miatt leölt állatok elhelyezése a kijelölt dögtemetőben.
A mezőgazdasági növénybiztosítások mellett a vagyon- és felelősségbiztosítások pörögnek a legjobban a magyar agráriumban.
Az biztos, hogy a járványhelyzet felszámolása hosszú folyamat lesz Magyarországon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére, az Agrárminisztérium és a Nébih bevonásával szakmai egyeztetésre került sor.
A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a lábasjószágok közül Magyarországon a sertések vannak a leginkább otthon.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása.
Lényegesen egyszerűbb lesz a gazdák dolga, az állathangok értelmezésében is segít a mesterséges intelligencia.
Bács-Kiskun vármegyében is megjelent a madárinfluenza, egyre több régiót ért már el a járvány.
A jogszabályok a gazdálkodók számára bejelentési kötelezettséget írhatnak elő, oda kell figyelni.
Új pályázati felhívások segítik az állattartókat és az élelmiszer előállító gazdaságokat.
Az első adatok szerint a tavalyinál sikeresebbek lehetnek az idei kérelembeadások.
Tavaly is folytatódott az évek óta tartó trend, és tovább csökkent a szarvasmarhák létszáma Magyarországon.
Országszerte több mint 22 ezer egyéni gazdaság mezőgazdasági összeírását kezdte meg a Központi Statisztikai Hivatal.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.