Az infláció nyomán érzékelhetően megnőtt a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncokban az import és a nem itthon gyártott termékek aránya.
Új funkció a GVH fogyasztói árakat listázó rendszerében – az adatok látványos árcsökkenést mutatnak több kategóriában.
Komoly kihívásokkal küzdenek a magyar állattartók, a következő időszaktól függ, mennyi ilyen vállalkozás marad meg Magyarországon.
Az utóbbi 12 hónapban az árak emelkedése miatt aggasztó mértékben csökkent a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása Olaszországban.
Az európai termelői árnövekedést messze meghaladja a hazai drágulás mértéke a tojás, a csirke és a pulyka esetében is.
A 2022-es árakhoz képest 60%-kal drágábban kezdődött meg a szezon, de kérdés, fennmarad-e ez az árszint, és elég lesz-e a termelők jövedelmezőségének biztosításához.
Továbbra is igen erős a kereslet a szilva iránt, olyannyira, hogy a feldolgozók már panaszkodnak a magas árak miatt.
Ősszel és jövő év elején is számolni kell a költségek növekedésével az üzemanyag esetében.
Viszonylag stagnálnak az árak, szeptembertől pedig csökkenhet itthon az élelmiszer-infláció is.
A litván gazdák is tartanak attól, hogy megjelenik majd a litván piacon az az ukrán gabona.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Az árfigyelő rendszerrel valóban spórolhatnak a szemfüles magyarok, kérdés, hogy ez valóban lejjebb viszi-e az árakat?
Csaknem 10 százalékkal emelkedett a termőföldek ára tavaly Magyarországon, a gyümölcsösök és a szőlők hektáronkénti átlagára volt a legmagasabb.
A mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára májusban második hónapja volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Közel 30 százalékkal kell kevesebbet fizetnie a vásárlóknak a tejért a magyar boltokban.
Továbbra is a munkaerő kérdése és az időjárás számít a leginkább meghatározónak az ágazatban.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Drasztikus árzuhanás alakult ki aratás előtt, lesznek, akik ősszel már nem is vetnek.
A medFEL 2023-as prognózisa szerint idén csaknem 340 ezer tonnával nőhet az európai nagy termelő országok őszibarack- és nektarintermése.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.