Gondok a magyar állattenyésztésben: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdák?
Komoly kihívásokkal küzdenek a magyar állattartók, a következő időszaktól függ, mennyi ilyen vállalkozás marad meg Magyarországon.
Komoly kihívásokkal küzdenek a magyar állattartók, a következő időszaktól függ, mennyi ilyen vállalkozás marad meg Magyarországon.
Az utóbbi 12 hónapban az árak emelkedése miatt aggasztó mértékben csökkent a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása Olaszországban.
Az európai termelői árnövekedést messze meghaladja a hazai drágulás mértéke a tojás, a csirke és a pulyka esetében is.
A 2022-es árakhoz képest 60%-kal drágábban kezdődött meg a szezon, de kérdés, fennmarad-e ez az árszint, és elég lesz-e a termelők jövedelmezőségének biztosításához.
Továbbra is igen erős a kereslet a szilva iránt, olyannyira, hogy a feldolgozók már panaszkodnak a magas árak miatt.
Ősszel és jövő év elején is számolni kell a költségek növekedésével az üzemanyag esetében.
Viszonylag stagnálnak az árak, szeptembertől pedig csökkenhet itthon az élelmiszer-infláció is.
A litván gazdák is tartanak attól, hogy megjelenik majd a litván piacon az az ukrán gabona.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Az árfigyelő rendszerrel valóban spórolhatnak a szemfüles magyarok, kérdés, hogy ez valóban lejjebb viszi-e az árakat?
Csaknem 10 százalékkal emelkedett a termőföldek ára tavaly Magyarországon, a gyümölcsösök és a szőlők hektáronkénti átlagára volt a legmagasabb.
A mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára májusban második hónapja volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Közel 30 százalékkal kell kevesebbet fizetnie a vásárlóknak a tejért a magyar boltokban.
Továbbra is a munkaerő kérdése és az időjárás számít a leginkább meghatározónak az ágazatban.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Drasztikus árzuhanás alakult ki aratás előtt, lesznek, akik ősszel már nem is vetnek.
A medFEL 2023-as prognózisa szerint idén csaknem 340 ezer tonnával nőhet az európai nagy termelő országok őszibarack- és nektarintermése.
Csökkenésnek indultak bizonyos tejtermékek, köztük a trappista ára Magyarországon, de továbbra is zsebbenyúlós lehet a vásárlás.
Nagyot csökkenhet a hagyma ára itthon, a termőterület ugyanakkor nőhet az idei évben.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Pluszos és mínuszos eredményeket is mutattak a Bonafarm Csoport cégei, a Hungeritnél egészen a drámai veszteség.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül