Csökkenésnek indultak bizonyos tejtermékek, köztük a trappista ára Magyarországon, de továbbra is zsebbenyúlós lehet a vásárlás.
Nagyot csökkenhet a hagyma ára itthon, a termőterület ugyanakkor nőhet az idei évben.
Nagyon komoly probléma lehet azoknál a cégeknél, akik eddig nem árazták be a termékeiket.
Óriási kereslet, hiányos kínálat jellemzi a holland piacot, ami áremelkedéssel járt, és a gyengébb minőségű tételek is gyorsan fogynak.
A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
Itt lehet a várva várt fordulta, kivezethetik az árstopokat és mérséklődhetnek az élelmiszerárak itthon.
A horvátoknál is olcsóbbak az élelmiszerek, köszönhetően annak, hogy a kormányuk 8 százalékkal mérsékelte az alapvető élelmiszerek áfáját.
2025-re 7,5 milliárd eurós üzletággá nőhet az élelmiszer-helyettesítők piaca.
Az unión belül Dániában a legdrágább az élet.
Nincs húshiány Magyarországon, csak a logisztikában voltak kisebb fennakadások.
Így alakult a burgonyapiac a közelmúltban, és ilyen kilátásai vannak.
A magasabb minőségű termékek iránti kereslet felfutása hajtja fel az árakat.
A német reformok rosszat és jót is hozhatnak a sertéspiacon.
Most alacsonyak az árak.
Az idei drágulás is azt mutatja, hogy elöregednek az ültetvények.
Megszereztük az idei árlistát.
A lengyelek okozzák a magyar burgonyatermelők vesztét.
A takarmányárakat is nagyban befolyásolja, mennyi pénz áramlik az árutőzsdékre.
Március végétől.
Lemondanak az importról az áruházláncok.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.