Éjjel-nappal zajlanak az árvízvédelmi munkálatok
Több mint nyolcszáz kilométeren árvízvédelmi készültség van, tetőzik a Duna Budapestnél.
Több mint nyolcszáz kilométeren árvízvédelmi készültség van, tetőzik a Duna Budapestnél.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Budapest négy árvízvédelmi szakaszán is.
Nagybajcsnál pedig harmadfokú készültségi szintet elérő vízállással tetőzhet az árhullám.
A Duna vízgyűjtőjén hulló kiadós esőnek köszönhetően emelkedni fog a következő napokban a vízszint.
Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet is elérheti a vízállás, árhullám indult el több északkeleti folyónkon.
A klímaváltozás egyre kegyetlenebb csapásokat mérhet az emberiségre, ha nem történik változás.
A karácsonyra érkezett dunai árhullám vasárnap reggel Mohácsnál 808 centiméteres vízállással tetőzött.
Hosszan elnyúló tetőzések, lassú apadás kíséri a dunai árhullámot az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb jelentése szerint.
Csaknem 1200 kilométeren van árvízvédelmi készültség Magyarországon, a Duna Budapestnél csütörtökön tetőzik.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb jelentése szerint a Duna felső szakaszán elkezdődött az árhullám tetőzése.
Az érkező árhullámok miatt megkezdte működését az országos műszaki irányító törzs.
A meteorológus szerint olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna, de nyáron jöhetnek az akár 45-48 fokos hőségek is.
Egyre több víz érkezik a Murán, a Dráván és a Sajón, ezért további vízügyeseket kell átvezényelni.
Rekordközeli árhullámok alakulhatnak ki a következő napokban több magyar folyón is.
Az előrejelzések szerint több magyarországi folyón is árhullám fog levonulni a következő napokban.
Több mint két havi csapadék is lehullhat jövő héten, ami akár árhullámokhoz is vezethet a folyókon.
Az OVF tájékoztatása szerint az érkezett árhullámból a lehető legtöbb vizet tartja vissza és tározza a vízügy.
Nem sokan gondolták volna idén, hogy decemberben belvíz lesz az Alföldön, és áradni fog a Tisza.
Másodfokú riasztásokat adtak ki felhőszakadás veszélye miatt.
Nem újdonság a pusztító aszály Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.