Az idei március rendkívül meleg időjárása súlyosan érinti nemcsak Európát, hanem az egész világot is.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a lakosság élelmezéséhez elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás.
Szomorú adatok: minden hetedik, a magányos idősek közül pedig minden ötödik háztartásban kétnaponta sincs tápláló ebéd.
Kezdeményezés indult a lovaknak és lóféléknek szánt hatóanyagok jegyzékének felülvizsgálatáról.
A lengyelországi Falentyben tartották legutóbbi találkozójukat a Visegrádi Csoport országainak agrárkamarái.
A legfrissebb kutatás szerint a magyar lakosságra nem jelent egészségügyi kockázatot az aflatoxin.
Érdekes dolgot derítettek ki a kutatók a burgonyavésszel kapcsolatban, kiderült, honnan eredhet.
Már elérhető az Agro Napló legújabb, januári lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
A kínai mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy felgyorsítja az élelmezésbiztonság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit.
Központi tervvel ösztönözné a lakosságot a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztására Kína.
A globális felmelegedés komoly kihívások elé állítja a világ élelmezésbiztonságát, különösen a burgonyatermelés területén.
A külpiacokról az Európai Unióba érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható.
Magyarország szorosan együttműködik az OECD-vel a világszintű élelmezésbiztonságért.
Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz élelmiszerpazarlás jelentős csökkentése a magyaroknál.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének főigazgató-helyettese aggasztónak nevezte a helyzetet az Agrárszektornak adott interjújában.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
Így segítenénk elő az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentésével kapcsolatos ismeretek, kutatások és legjobb gyakorlatok cseréjét.
Az erdők helyzetéről szóló 2024-es globális jelentés az innováció szerepét hangsúlyozza az új erdőgazdálkodási megközelítésekben.
Hatalmas fejlesztések jönnek az üzbég baromfiiparban, állami támogatással, miután Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök aláírt egy fontos rendeletet.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.