Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
A szakemberek szerint sürgős technológiaváltásra lesz szükség a növénytermesztésben a Kárpát-medencében.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 11, a behozatalé 2,8 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
Oroszország várhatóan mintegy 40 millió tonna búzát szállít a globális piacokra ebben a szezonban.
Az üdítőital-gyártás költségeinek több mint harmadát az adóterhek jelentik Magyarországon.
Egyiptomban tekintettek meg potenciális helyszíneket a létesítménynek és vizsgálták a kikötői infrastruktúrát.
Átalakulnak a tengerentúli kereskedelmi kapcsolatok, az agráriumot is érinti a feszültség.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
India fokozatosan feloldja a korábban bejelentett, a rizspiacon sok problémát okozó exporttilalmat.
Jócskán megugrott az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme az év első felében.
Átalakul Ázsia élelmiszerpiaca: a növekvő keresletet feszültségek árnyékolják be.
Feltétlenül növelni kell az európai kontinensen kívülre jutó exportteljesítményünket.
Hivatalosan is bejelentették, hogy dömpingellenes vizsgálat indul az európai sertéshús ellen.
Több mint két évtizeddel a tilalom bejelentése után újra mehet francia és ír marhahús Koreába.
Vizsgálatot követelnek a kínai cégek az európai tejtermékek ügyében, de nagyító alá kerülhet a sertéshús is.
A hazai élelmiszeripari vállalkozások exportfejlesztési lehetőségeit vették górcső alá a szakemberek a Portfolio AgroFood 2024 konferencia egyik szekciójában.
Elképesztő mennyiségű élelmiszert importált az Európai Unió ebből az országból 2023-ban.
Az export egészét tekintve tagja vagyunk annak a szűk, 35 országot számláló „elit-klubnak”, akik 100 milliárd dollár feletti exportteljesítményre képesek.
Már középtávon 1 milliárd dolláros kivitelt céloznak meg a japán piac vonatkozásában – Törökország egyre nagyobb exportőrnek számít.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.