Elképesztő felfedezést tettek a kutatók az európai erdőkkel kapcsolatban
Javuló képet mutat az európai erdők állapota az EU Közös Kutatóközpontja szerint.
Javuló képet mutat az európai erdők állapota az EU Közös Kutatóközpontja szerint.
Egy kilogramm bioélelmiszert átlagosan 15%-kal kevesebb energiával termelnek meg, mint a kémiai inputanyagokat használó gazdálkodó társaik.
Komoly veszélybe kerülhetünk, ha ezekre nem figyelünk eléggé oda kirándulás közben.
Egy új tanulmány szerint az európai édesvizek biológiai sokfélegének javulása megállt, ezért sürgős cselekvésre van szükség.
2023. július elsejétől hatályos az erdőtörvény módosítása, amely fontos változást hoz.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
A tudósok előrejelzései szerint a mostani hőhullámok csak előfutárai a következő évtizedekben várható forró nyaraknak.
Az ÖK kutatóinak eredményei szerint a nagy folyók kovaalga-közösségeiben is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány.
A magyar hazai erdők múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak nemrégiben a szakemberek.
Az 50-es évek óta az óceánok oxigéntartalma közel 2%-kal csökkent, oxigénhiányos halálzónák alakultak ki, ami nem kedvez a tengeri élővilágnak.
Az ÖK kutatói azt vizsgálták, hogy az állóvízi ökoszisztémák mennyire képesek ellenállni a hőhullámoknak.
A bioszén talajjavító hatásaival régóta foglalkoznak nemzetközi és magyar kutatók is.
A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
A hévízi lefolyóban már évek óta akvaristák által kihelyezett trópusi, egzotikus, inváziósnak számító halak vették át az uralmat.
A magyar erdők és mezők tele vannak olyan ehető vadnövényekkel, gombákkal, amelyek fogyasztása rengeteg előnnyel jár, és jól viselik a klímváltozást.
Befejeződött a belvízelvezetés és vízvisszatartás közötti egyensúly megteremtését célzó fejlesztés az Alföldön.
Fontos szerepet kaphatnak a jövőben az uniós városok és régiók a természet helyreállításában.
Kulcskérdés, hogy hogyan lehet kiváltani és helyettesíteni lombos fafajokkal a fenyveseket, illetve az általuk adott nyersanyagot.
Roland Berger: A világ népességének negyede lesz kitéve szélsőséges időjárási körülményeknek.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.