A zöldségek vetésének fő szezonja most tavasszal van, azonban magról szaporítani, azaz vetni egész nyáron, sőt ősszel is lehet.
Újabb aszály fenyegeti Magyarországot, a szakértők szerint azonnali megoldás kell ellene.
A tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte az Agrárkamara és a MAGOSZ.
Bár örömmel fogyasztják a magyarok is az édesburgonyát, sokan nem tudtak megbirkózni a termesztésével itthon, így áramlik be az import.
Az időjárásnak köszönhetően idén a növények életében közel egy hónappal korábban történik minden.
Hiába egyre népszerűbb a spárga a magyarok körében, a termés java részét külföldön értékesítik.
Van, ahol közel félhavi esőt kapott a föld a csütörtök esti hidegfronttól hazánkban.
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
Készül a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukció.
Óriási probléma az Alföld talajvízkészletének csökkenése és szintjének süllyedése.
Szinte az egész országban fagyott szerda hajnalban, egy ilyen erősségű fagy már könnyen kárt tehet a virágzó gyümölcsösökben.
A közép-afrikai országnak szaktanácsadással és oktatással is segítünk, cserediák-programról is szó esett.
Lassan beindulnak a kerti munkák, és még senki nem késett el a facsemeték telepítésével sem.
A homoktövis rendkívül egészséges, ráadásul a magyar vevők is örömmel fogyasztják.
Itt a korai tavasz, ami azt jelenti, hogy eljött a fűnyírás időszaka a magyar kertekben.
A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt.
A koncepcióban kiemelten fontos, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés elérhető közös célokat határozzon meg.
A klímaváltozás miatt a változó csapadékviszonyok és a szárazságok Európa jelentős területén évről évre egyre nagyobb kihívást fognak jelenteni.
A 19. századig a magyar halászat nagy hagyományokkal rendelkező, különleges ágazatát jelentette a „csíkászat”.
Nagy István agrárminiszter hivatalában fogadta Virginijus Sinkevičiust, az Európai Bizottság környezetvédelmi, óceánügyi és halászati biztosát.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.