A klímaváltozás, valamint a gyümölcsösök életkora és egészségi állapota nagyon rizikóssá teszi a gyümölcstermesztést Magyarországon.
A magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel a körte esetében is.
Közepesen gyenge eredményt vár az ágazat egésze, csak a két barackfaj esetében 70 százalékos a kiesés.
Súlyos gondban vannak francia almatermesztők, egyre többen kényszerülnek drasztikus lépésre.
A gyümölcstermelők várakozásainak és terveinek is rendesen alávágott az idei évet nagymértékben meghatározó aszály.
Az új intézkedéscsomag a magyar szőlőtermesztők és borászatok munkáját fogja segíteni.
A következő öt évben teljesen átalakulhat a gyümölcstermesztés Magyarországon?
Óriási pusztítást vittek végbe a tavaszi fagyok.
Ha nem korszerűsítünk, kiszoríthatnak a piac új szereplői.
A számlás elszámolási rendszer nem jött be.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.