Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
Február 10-től lehet pályázni az őshonos állatok tartását támogató felhívásra, de előtte egyeztetniük kell az azonosító számokat a gazdáknak.
Megjelent az őshonos állatok tartását támogató pályázati felhívás Magyarországon.
A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Olyan idegenhonos állat bukkant fel a Balatonban, amely komoly aggodalomra ad okot
2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára.
Az őshonos állatfajták megőrzésére nemrég pályázati forrás is volt, a védett anyajuhok száma már több mint 13 ezer.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
Az eddigi legmagasabb napi felszíni mediánhőmérsékletet mérték 28,9 Celsius-fokkal a Földközi-tengeren.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.