Pénz áll a házhoz: milliárdokat kapnak a méhészek Magyarországon
Évente 5,8 milliárd forint állatjóléti támogatásban részesülnek a magyar méhészek.
Évente 5,8 milliárd forint állatjóléti támogatásban részesülnek a magyar méhészek.
Farkas Sándor: a határon túli magyarság 70 százaléka vidéken él, és 25-45 százalékuk foglalkozik mezőgazdasággal.
A támogatási kérelmek benyújtására a 2025. január 20-tól 2025. február 20-ig tartó időszakban lesz lehetőség.
A támogatási igényüket az érintett állattartók 2024. október 15. és 31. között nyújthatják be a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségéhez.
Az agrárminiszter szerint a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Most tavasszal jelennek meg az első beruházási pályázati felhívások Magyarországon.
Az érdeklődők ezúttal is 13 fafajból választhattak, településenként minimum 10, maximum 30 darab sorfát.
Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a hazai kistermelők támogatására és az értékesítési lehetőségeik kibővítésére.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Tovább folytatódik az árverés útján történő földértékesítés, újabb 10 hektárt meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz.
Az agrártárca újabb 8 milliárd forint mezőgazdasági kisüzemet segítő támogatásról döntött.
Négy és félmilliárd forintos támogatást kapnak a kis hentesüzletek Magyarországon.
Az Uniós támogatások keretein belül fókuszba kerül a hatékonyságnövelés és az agrárdigitalizáció.
Feldman Zsolt bejelentette, hogy meghosszabbította az agrártárca a tanyafejlesztési pályázatot.
Az Agrárminisztérium kiemelten támogatja a határon túli termelők fennmaradását.
Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál és Fejér Megyei Vadásznapon tartott beszédet.
Megjelent, kik lesznek az új Orbán-kormány államtitkárai.
Reform jöhet a hazai mezőgazdaságban.
Fellélegezhetnek a sertéstartók?
A baromfitenyésztés a magyar mezőgazdaság egyik legversenyképesebb ágazata.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.