Az agrártárca éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a hazai kistermelők támogatására és az értékesítési lehetőségeik kibővítésére. Jelenleg országosan 321 termelői piac működik és már több mint 23 ezer ember foglalkozik őstermelői tevékenységgel. Kifejtette, a rövid ellátási lánc a felelős és környezettudatos vásárlás alapja. A felmérések szerint az árérzékenység mellett ma már a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont az élelmiszer-vásárlásban. A rövid ellátási láncok lehetővé teszik a termékek gyors és hatékony szállítását a termelőtől a fogyasztóig. Ennek eredményeképpen a gazdálkodók képesek gyorsan reagálni a piaci változásokra és versenyképesebb árakat kínálnak a fogyasztóknak. Ez a folyamat pedig ösztönzőleg hat a helyi gazdaságra, a magyar munkahelyek megőrzésére és a vidéki életforma fenntartására - írja az AM.

Milliárdokhoz juthatnak a magyar borászok: erre költhetik a pénzt

2027-ig 71,1 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésre a hazai szőlőültetvények korszerűsítésére.

Nagy István kiemelte, az Európai Uniós rugalmassági rendelkezések adta lehetőséget kihasználva minisztériumi rendeletben könnyítik a kis mennyiségű, helyi élelmiszer-előállítás és értékesítés higiéniai feltételeit. Így már nem csak természetes személy végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást, hanem az őstermelők családi gazdaságai és a szociális farmok is. Továbbá az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételei is egyszerűsödtek. Korábban hentesüzlet nem vehetett át és dolgozhatott fel friss vadhúst, kizárólag csak fagyasztott vadhúst vásárolhatott és értékesíthetett. Az új szabályozás azonban lehetővé teszi a friss vadhús átvételét és az abból származó húskészítmény előállítását is - sorolta a tárcavezető. A könnyítések célja, hogy a vásárlókhoz minél több friss és biztonságos élelmiszer juthasson el közvetlenül a termelőktől.