Egy skót kutatás szerint ősi mikrobák segíthetnek az aszály mezőgazdasági hatásainak kivédésében.
Az Alföld és a Tiszántúl középső tájain fokozódott az aszály, és nem látszik, hogy érkezne az eső.
Évtizedekig a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs/szenázs volt a tejtermelés alapja hazánkban.
Új szemléletre és új technológiákra van szükség a kertészetekben Magyarországon.
Olaszországban a 2023. évihez hasonló kajszitermés várható az idén, de nem minden termesztőkörzet az egy évvel korábbi volument produkálja.
Egy svéd cég klímarezisztens búzafajtái több országban is segíthetnek a klímaváltozás elleni harcban.
A HUN-REN entomológusa szerint az április nyár utáni „február” segíthet abban, hogy idén kevesebb „büdösbogárral” küszködjünk.
Az utóbbi 6 évben 250 ezer tonnával, csaknem 30%-kal csökkent a lengyel sárgarépatermesztés volumene.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik.
Újabb aszály fenyegeti Magyarországot, a szakértők szerint azonnali megoldás kell ellene.
Becslések szerint már most 100 milliméter csapadék hiányzik a keleti országrész egyes megyéiben.
Már javában zajlanak a tavaszi vetések, de egyre nagyobb problémát jelent a földeket sújtó csapadékhiány.
Bár örömmel fogyasztják a magyarok is az édesburgonyát, sokan nem tudtak megbirkózni a termesztésével itthon, így áramlik be az import.
Komoly éhínséggel néz szembe Dél-Afrika, miután a térséget sújtó aszály elpusztította a termést.
Egyre nagyobb szüksége lenne a növényeknek és a talajnak csapadékra az Alföldön.
Kétszikű kultúrákban a fenyércirok és más egyszikű gyomfajok elleni védekezés időszaka általában május, június hónapokban van.
Görögországból folyamatosan érkezik a jó minőségű áru, míg Spanyolországban az aszály okozott gondokat a korábbi években.
Beindult a spárgaszezon Spanyolországban, az zöldség meghódíthatja az európai piacokat.
A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül fogják megérezni a magyarok.
Már a talaj képződése is elképzelhetetlen biológiai aktivitás nélkül és ez a talaj korának előrehaladtával sem változik.
Komoly veszélyt jelenthetnek a magyarországi őshonos halállományokra az invazív halfajok.
A csapadékhiány és a szélsőségesen magas hőmérséklet idén a kiskertekben is komoly kihívást jelentett.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Az érintett cégek többsége felkészületlenül tart a kibervédelmi határidő felé.
A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.
