Azonnali behozatali tilalmat rendeltek el a magyar és szlovák állatokra és állati termékekre.
Több mint 50 év után ismét megjelent a magyarországi állatállományokban a ragadós száj- és körömfájás betegség.
Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei.
A németek január 10-én jelentették be az első ragadós száj- és körömfájás megbetegedést az országban, amely közel 40 év után az első eset volt.
Augusztus óta a kaliforniai laboratórium hetente 400-2000 mintát tesztelt madárinfluenzára szarvasmarhákból és baromfiból.
Egyre több vadállat jelenik meg a városokban, ráadásul van, amelyik már képes sikeresen megélni a lakott területeken. is
Tenyész- és tömőkacsa telepen is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma.
Az „életerős talaj” legalább annyira különbözik a kimerülttől, mint az egészséges és a beteg ember.
A betegség újabb behurcolásának megelőzése érdekében továbbra is tilos Romániából juh- és kecskeszállítmányok magyarországi rendeltetési címre történő beszállítása.
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
Egy olyan különös, eltorzult külsejű halat talált egy horgász Délegyházán, amit egyszerűen nem tudott hova tenni.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza.
A madárinfluenza gyors terjedése és lehetséges mutációja jelentős aggodalomra ad okot.
A nevadai egészségügyi hatóságok megerősítették az állam első emberi madárinfluenzás esetét egy tejipari dolgozónál.
Okoskert és technológiai újítások segítik a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának fejlődését.
Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez.
Több harmadik ország is korlátozásokat vezetett be a hazai származású juhra és kecskére.
A korábbi évekhez képest viszonylag magas tavalyi hagyma ár sok gazdát ösztönzött hagymatermesztésre.
A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A kiskérődzők pestise okán az országos főállatorvos több intézkedést is elrendelt hazánkban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.