A Nébih laboratóriuma madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Heves és Pest megyékben.
Becslések alapján az idei január első hetében 19 900-an, a második hetében pedig 43 300-an voltak érintettek influenzaszerű megbetegedések által.
Rettenetes kártevő fenyegeti a Balaton környéki szőlőket, de még nem késő védekezni ellene!
Az Európai Unió jelezte, hogy a német hús- és tejtermékek értékesítése folytatódhat a fertőzött régión kívül.
Az Egyesült Királyságban is emberre terjedt az állatbeteség, a hatóságok vizsgálják a körülményeket.
Több harmadik ország vezetett be korlátozó intézkedéseket a magyar baromfira, illetve baromfitermékekre.
Évről évre gyakrabban jelennek meg vadállatok a lakott területeken, és a jövőben a helyzet csak fokozódni fog.
Érdekes dolgot derítettek ki a kutatók a burgonyavésszel kapcsolatban, kiderült, honnan eredhet.
Kérődzők, lovak és húsevők növekvő jelentőségű vector-borne vérélősködőinek epidemiológiáját vizsgálták Észak-Vietnámban.
A németek kijelentették, hogy egyes korlátozó intézkedéseket, köztük az állatszállítás bizonyos korlátozásait nem hosszabbítják meg.
2023-ban a szalmonellózis továbbra is az egyik leggyakrabban jelentett zoonotikus betegség vol az EU-ban.
A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
Az új narancsfák a betegséget terjesztő levélbolha lárváit elpusztító fehérjét termelnek.
Nagy pofont kaphatnak a német termelők a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt.
Új kutatások rávilágítottak arra, hogy bizony egészségügyi kockázatokkal járhat a húsfeldolgozó üzemekben dolgozni.
Németországban negyven év óta most először fordult elő ragadós száj- és körömfájás.
Több száz millió dollárral támogatta meg az USA kormánya a madárinfluenza elleni védekezést.
A mikroműanyagok - az 5 mm-nél kisebb műanyag részecskék - mára mindenhol jelen vannak környezetünkben.
Az elismert virológus szakterülete a növényvírusok rendszertana és patológiája volt.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy az ország visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.