Az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbort fogyasztók.
A hagyomány szerint egy évig éhezik az, aki Márton napján nem eszik libát és nem iszik újbort.
Csaknem negyven borászat várja a közönséget a Budafoki Pezsgő- és Borfesztiválon.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
A generációs változás új fogyasztói szokásokat is jelent, amelyekre reagálnia kell a pincészeteknek is.
Borágazati szereplők szerint egy természetes hullámvölgyet él meg a piac, de korai még temetni a borkultúrát.
Követve a tavalyi nyár népszerű állomásait, a fogyasztók idén is találkozhatnak a Magyar Bor standokkal több hazai fesztiválon.
Csütörtökön indul a dél-alföldi város borászati seregszemléje, ahol a kultúra és a jótékonyság is helyet kapott.
Nyolcvan helyszínen hatvankét borászat mutatkozik be az Avasi Borangoláson, ahol világsztárok borai is bemutatkoznak.
Pár nap múlva kezdődik a magyar borok első csúcstalálkozója.
Nemzetközi versenyen díjazták a legjobb magyar borokat.
Boredukációs kampányt indul az Agrárminisztérium támogatásával.
A Cserszegi fűszeres a magyar borfogyasztó közönség egyik legkedveltebb fajtája.
Itt a hivatalos honlap.
Vörös és fehér borokat is rejtett a pince.
Kadarka, kéknyelű és furmint is van a kiválasztottak között.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.