Egyre több magyar gazda mond le erről az állatról: vészesen fogynak az állományok
Nem fogyasztanak sokat a libából a magyarok.
Nem fogyasztanak sokat a libából a magyarok.
Már lehet pályázni a gombatermesztő üzemek fejlesztésére.
Kritikus állapotban van a magyar körteágazat.
Óriási a bizonytalanság a pálinkaágazat szereplőinél.
Marokkó és Törökország egyre nagyobb teret nyert az EU paradicsompiacán.
Újabb drágulás a nemzetközi élelmiszerárakban.
Nincsen könnyű helyzetben az, aki termőföldet venne vagy bérelne.
A mangalicatermékek sokszor drágábbak a nagyipari sertésből készült húsáruknál.
Egyre jobban növekszik az EU-ban az import paradicsom aránya.
Komoly csapást mért az aszály a dunántúli völgyzárógátas halgazdaságokra.
A tavaszi fagy, és a sok nyári eső betett az idei termésnek.
3,9 millió tonna körül alakulhat az idei lengyel zöldségtermés.
Tartósnak bizonyulhat a júniusi fordulat.
A meleg június és a foci-Eb fogyasztásnövelő hatását nem tudták kimutatni.
A végnapjait éli a magyar málnatermesztés?
Nem lesz kávéhiány, csak drágulás.
Nőtt a belföldi csirkefeldolgozás is idén.
Változó a körtehelyzet a világban.
Megdöbbentőek a számok.
Egy hektár, 10 éve vásárolt termőföld két és háromnegyedszeresére növelte árát.

Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.