Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
Az ASP hazai megjelenése óta eltelt több mint hat évben sikerült megvédeni itthon a sertéságazatot a járványtól.
A hazai vaddisznó állományban hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa.
A vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.
Befejeződött a sertéspestisjárvány megfékezését célzó kormányintézkedések elleni gazdatüntetés Horvátországban.
Mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai, mégis alig eszik a magyarok.
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
Íme, a Brexit nem várt hatása.
Egyre népszerűbb a bértartás Magyarországon.
Az állat helyett saját magát verte fejbe baltával a "böllér".
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
