Meddig bírják még ezt a magyar erdők? Nincs mese, most már lépni kell
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Módosul az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló korábbi törvény.
A 2024-es évben mintegy 100 ezer köbméterrel nőtt meg a Pilisi Parkerdő élőfakészlete.
Szajkókkal dolgoznak a Pilisi Parkerdő munkatársai Budapest és környékének városi erdeiben.
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
Javuló képet mutat az európai erdők állapota az EU Közös Kutatóközpontja szerint.
Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány.
A jövő nemzedékek szószólójával egyeztettek az erdészeti szakmai szervezetek.
A kormány növelné az erdővel és fával borított területeket.
Megújult és teljessé vált az erdővédelmi szankciórendszer.
Dübörögnek a telepítések Magyarországon.
Bedobták magukat a szajkók Veresegyház mellett.
Természetvédelmi célú erdőfejlesztések kezdődnek Budapesten.
Az új jogszabály értelmében minden korábbi szerződés meg fog szűnni.
Mutatjuk a részleteket.

Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.