A 2000-es évektől kezdve jelentősen megnőtt Magyarországon az erdővel borított területek nagysága.
A magyar erdők jövőjének kulcsa a fenntartható fejlődés és a tudatos erdőtelepítés.
Az EU átlaga 39 százalék, amihez képest Magyarország jelentősen elmarad a maga 22 százalékos értékével.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
184 millió új fát ültettek el Magyarországon az elmúlt években különféle programok keretén belül.
Újrónafőn indult el a Településfásítási Program következő, tavaszi ültetési időszaka.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
2027-ig mintegy 50 ezer hektárral nőhetnek Magyarországon az erdővel borított területek.
Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepét.
Tízezer fát ültetnek el tavasszal országszerte.
Egyre nagyobb az erdők szerepe a magyar agráriumban.
Egy nagyobb országnyi természetes erdő regenerálódott.
Vannak területek, ahol a fásítás épp az elsivatagosodást gyorsítja fel.
Az erdősültség tekintetében csehebbül állunk, mint Görögország.
Az agrártárca a magángazdálkodókra és az állami erdészetekre is számít.
Sokat romlott az erdők egészségi állapota
Megnövelték a támogatásokat.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
