Újabb rekordot döntött meg az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme 2025-ben.
Túltermelés és alacsony árak sújtják az európai burgonyaágazatot, egyre nagyobb feszültséget keltve a termelők körében.
A kínai import növekedése fokozatosan gyengítette az andalúz áru korábbi, stabil pozícióját a kontinensen.
A statisztikák szerint a 40 év alatti gazdálkodóknak mindössze 26 százaléka nő, a gazdaságok vezetőinek pedig alig 3 százaléka fiatal nő.
Az EU módosította a dimoxistrobin, az etefon és a propamokarb megengedett növényvédőszer-maradék (MRL) szintjét az uniós piacokra kerülő gyümölcsök és zöldségek esetében.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
Az EU-tagállamok mellett Ukrajna, Oroszország és Törökország is egyre aktívabban célozza meg a közel-keleti vásárlókat.
Az üzemanyagokra bevezetett, hétfő éjféltől érvényes védett ár mellett a kormány a benzin és a dízel jövedéki adóját is mérsékli.
Kiderítettük, hogy kell-e tartania a fogyasztóknak a növényvédelmi szerektől és azok hatásaitól.
Az unió baromfiipari érdekvédelmi szervezete a szabályok betartását követeli az Európai Bizottságtól.
A hazai lakosság mintegy 85 százaléka él egy kilométeren belül valamilyen mezőgazdasági területhez képest.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
Jelentősen felpörögtek az események Trump döntése miatt, a magyar gazdák is félnek a következményektől.
A húsdarabokhoz és az állatfajokhoz kötődő elnevezések mostantól kizárólag a hagyományos hústermékek megjelölésére használhatók.
Az új szabályozás jobban védené a termelőket is, védve az érdekeiket az ellátási lánc többi szereplőjével szemben.
2025-ben az Európai Unió tagállamai mintegy 4,3 millió tonna sertéshúst exportáltak harmadik országokba.
Ami elsőre jónak tűnik, másodikra már nem: nőtt tavaly az agrárium kibocsátása, de a termelés valójában csökkent.
Zöld lámpát kaptak a megállapodások, a termelők viszont egyelőre csak a fejüket kapkodják.
Új, egységes környezeti lábnyom szabályrendszer indul a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Magyarországon, a takarmánybúzát 2025 azonos időszakához képest 29 százalékkal alacsonyabb termelői áron adták február harmadik hetében.
Van, ahol több mint 20 ezer forintot kell fizetni egy kiló magyar málnáért itthon.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló rendelet módosításának tervezetét.
Íme öt javaslat, ami javíthatna az EPR-rendszer hibáin.
A drónos felmérés drasztikusan felgyorsíthatja a biztosítási ügyintézést viharkárok után.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
