Európai szinten még szélesebb körű a probléma: a gabonák, olajnövények, gyümölcsök, zöldségek és a szőlő hozamai egyaránt jelentősen elmaradhatnak a történelmi átlagtól. Az öntözés nélküli területeken a terméskiesés elérheti az 50%‑ot, ami a takarmányellátást és az állattenyésztést is súlyosan érinti. A CIA szerint nem elegendő minden évben különálló válságkezelő intézkedésekkel reagálni, és a nemzeti vagy regionális beavatkozások sem képesek kezelni a helyzet súlyosságát. Olyan átfogó, európai szintű stratégiára van szükség, amely a klímaadaptációt a következő Közös Agrárpolitika központi elemévé teszi - írja a FruitVeB.

Megbolondult a piac? Ennyibe kerül most a búza, kukorica Magyarországon

Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember első hetében.

Ehhez rugalmasabb forrásokra, gyorsabb és hatékonyabb kockázatkezelési eszközökre, valamint strukturális beruházásokra van szükség a kutatásban, a reziliens fajták fejlesztésében, az öntözési infrastruktúrában és a vízgazdálkodásban. A szervezet azt reméli, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács közelgő informális dublini ülésén már megjelennek az első konkrét válaszok.

Cristiano Fini, a CIA országos elnöke hangsúlyozta, hogy a klímaválság már nem csupán a termés mennyiségét érinti: a műtrágya‑ és energiaköltségek emelkedésével együtt gazdasági, termelési és élelmiszer‑biztonsági kockázatot jelent, és inflációs hatása a következő hónapokban is érezhető lesz. Fini szerint a 2027 utáni KAP‑ban olyan eszközökre és megfelelő forrásokra van szükség, amelyek nemcsak a károk kezelését, hanem a megelőzést is lehetővé teszik, valódi támogatást nyújtva a gazdaságoknak az alkalmazkodásban.