Ilyen hőséget már rég láttunk: ezt a lakosság is keményen megérzi
Az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát.
Az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát.
Európát a 80-as évek óta egyre szélsőségesebb időjárás jellemzi, Magyarországon a csapadék egyenetlen eloszlása a legszembetűnőbb probléma.
Extrém csapadékadatok érkeztek a spanyolországi Valencia térségét érintő özönvízről.
A hosszútávú megoldás az extrém időjárással szemben a hőstresszt toleráló fajták termesztésbe vonása lehet.
Nyolc városban volt idén extrém magas pollenkoncentráció, a Nébih pedig több mint 37 millió forint bírságot szabott ki a parlagfű miatt.
Az extrém hőség elleni cselekvést sürgetett az ENSZ az országoktól a legutolsó melegrekord után.
A klímaválság egyszerre több olyan problémát is okoz a mezőgazdaságban, amiből egy is elég lenne.
Az extrém melegnek köszönhetően olyan fogalmakkal ismerkedhetünk meg, mint a száraz zivatar és hőzivatar.
Az időjárásnak jelentős hatása van a mezőgazdaságra, amint ezt már hazánkban is megtapasztalhattuk.
Magas napi középhőmérséklet és nagyon erős UV-B-sugárzás várható szerdáig, néhol zivatarokkal.
A figyelmeztetési kritériumot meghaladó UV-B sugárzás várható vasárnap az ország több részén is.
A meteorológiai szolgálat szerint extrém és nagyon erős UV-B sugárzás várható a nap során.
Májusban viharkárok, június elején pedig jégverés is sújtotta az országot, rengeteg bejelentés érkezett.
A szakértők szerint az idei extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható.
Havazástól és extrém fagyoktól ugyan nem kell tartanunk, de csütörtökön már újra fagyhat.
Noha már szinte az ősz végén járunk, a fáknak és bokroknak mintha senki nem szólt volna erről.
Tovább fokozódik a kánikula, extrém erős lesz az UV-sugárzás, pénteken viszont hidegfront várható.
Kihívások elé állította a jégkármérséklő rendszert az idei időjárás.
Ha nem történik változás, annak komoly következményei lehetnek.
Újabb kutatás mutat rá a klímaválság súlyosságára.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.