Elképesztő, milyen darazsakat találtak a magyar kutatók: ettől leesik az állad
Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói.
Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói.
A barlangkutatók erre a felfedezésre biztos nem számítottak.
Hatalmas áttörést ért el egy nemzetközi kutatócsoport.
Véget érhet a hagyományos műtrágyák kora?
Őrület, mik vannak!
Több ezer ismeretlen fafaj lehet még a világon.
Ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünökön.
Elképesztő!
A paradicsom lehet az egyik dolog, ami száműzi a műanyagokat.
Óriási felfedezést tettek a régészek Észak-Irakban.
Egyfajta emlékezeti mechanizmus segít az alkalmazkodást.
Most már tudják, mitől függ a gabonák fagytűrő képessége.
Ez a faj a magas minőségű kávé jövője szempontjából döntő jelentőségű.
A légszennyezést felfogó növényeket azonosítottak a botanikusok.
Az olajbogyó fogyasztásának eddigi legrégebbi nyomait találták meg.
Az új fajt Cretolixon alatumnak nevezték el.
Világhírű felfedezés.
A felfedezés kulcsfontosságú lehet a vízminőség javítását illetően.
Megoldódott a kemény és összetömörödött talajok jelentette probléma?
Ilyet korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén találtak.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.