A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
Forró szeptemberi nap jön pénteken a Dél-Alföldön, de a hétvégén valamivel hűvösebb lesz már.
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban.
A forgalmazók szerint a kereslet nem tűnt el, de inkább a szükség diktálja, mintsem a fejlesztési ambíció, ami lassítja a piac mozgását.
Csongrádon és Túrkevén is kereken 39 fokig melegedett a levegő, és azóta is ez az érték tartja a csúcsot.
Hétfőn nemcsak lehűlést, hanem pusztító szélvihart is hoztak a zivatarok, mutatjuk, hogy mitől válhatott ilyen erőssé a szél.
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
A forró, aszályos időjárás nem kedvezett az idei káposztatermésnek, ami várhatóan a 600 ezer tonnát sem éri el.
Nagynyomású forró vízzel venné fel a küzdelmet a gyomok ellen a német gépipari konszern.
Ha megjelennek a gyomok a kertünkben, nem kell rögtön a bolti, sokszor környezetszennyező vegyszerekért nyúlnunk.
Miért nem jön az eső?
Olcsók, természetesek és még a környezetet is óvhatjuk velük.
Brutális kánikulák közelednek.
Franciaország intenzív rekordmelegre készül.
Ausztriában 250 éve nem volt ilyen.
Őrült meleg volt a nyáron
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
