A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
Forró szeptemberi nap jön pénteken a Dél-Alföldön, de a hétvégén valamivel hűvösebb lesz már.
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban.
A forgalmazók szerint a kereslet nem tűnt el, de inkább a szükség diktálja, mintsem a fejlesztési ambíció, ami lassítja a piac mozgását.
Csongrádon és Túrkevén is kereken 39 fokig melegedett a levegő, és azóta is ez az érték tartja a csúcsot.
Hétfőn nemcsak lehűlést, hanem pusztító szélvihart is hoztak a zivatarok, mutatjuk, hogy mitől válhatott ilyen erőssé a szél.
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
A forró, aszályos időjárás nem kedvezett az idei káposztatermésnek, ami várhatóan a 600 ezer tonnát sem éri el.
Nagynyomású forró vízzel venné fel a küzdelmet a gyomok ellen a német gépipari konszern.
Ha megjelennek a gyomok a kertünkben, nem kell rögtön a bolti, sokszor környezetszennyező vegyszerekért nyúlnunk.
Miért nem jön az eső?
Olcsók, természetesek és még a környezetet is óvhatjuk velük.
Brutális kánikulák közelednek.
Franciaország intenzív rekordmelegre készül.
Ausztriában 250 éve nem volt ilyen.
Őrült meleg volt a nyáron
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
