Szabályozás | 2026. április 21. 15:26
Lépett az EU: legális lett a génszerkesztés
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az új genomikai technikákra (NGT) vonatkozó szabályozást.
2026. április 28. kedd Valéria
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az új genomikai technikákra (NGT) vonatkozó szabályozást.
A 2025-ös Brain Bar rendezvényen Ben Lamm, a Colossal Biosciences alapítója beszélt a rég kihalt állatok feltámasztásáról.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A Dallas székhelyű Colossal Biosciences bejelentése szerint a cég tudósai létrehozták az Aenocyon dirus három kölyökpéldányát.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
Komoly előrelépést tett Kína a génmódosított és génszerkesztett növényfajták engedélyezése terén.
Hogy lehet növényi alapanyagokból összelegózni állati vér-helyettesítőt a vegán hamburgerpogácsába?
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
Az új nemesítési technológiák uniós szabályozása változik, amelyet ki kell használni Rádi Feríz szerint.
A világon összesen 27 országban termesztenek GM-növényeket, az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb a vetésterület.
Az ATK kutatójának részvételével megjelent nemzetközi tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerrel kapcsolatos kihívásokat tekinti át és elemzi.
A géntechnológiával módosított állatokkal és növényekkel kapcsolatos társadalmi vitában meghatározó szerepet kell kapnia a tudományos tényeknek.
A biotechnológia segítségével csökkenthető a vegyszerhasználat és a környezeti terhelés is.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Egy holland kutató megtalálhatta az ellenszert a burgonya kései foltosodását okozó betegségre.
Izraeli kutatók szerint génszerkesztett tyúkok menthetik meg a levágástól a kakascsibéket a jövőben.
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
Mi történik az európai vetőmagtermeléssel?
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
