Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
A vegán húshelyettesítő-ipar egyik zászlóshajó-cége, az Impossible Foods lehet, hogy hamarosan újféle növényi alapú hamburgerrel tör be az európai piacra. A koncepció hajmeresztően hangzik: A növényi alapanyagokból készült hamburgerpogácsa növényi alapú (mű)vért is tartalmaz, ami a cég szerint a terméknek olyan ízt ad, mint az igazi hús. Arról nyár végén írt a Plant Based News, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (rövidítve EFSA) a vegán-burgerpogácsa egy fontos alapanyagát, a szója leghemoglobint fogyasztásra alkalmasnak ítélte, így egy lépéssel közelebb került a termék az európai bevezetéshez. Ez még nem jelenti, hogy be lehetne vezetni a terméket az EU-ban, csupán a szükséges engedélyezési folyamat első stádiumán van túl - írja a portál.
A szójagümők, az élesztőgomba, és a molekuláris vas
Mi az a szója leghemoglobin és miért lehet vele elérni, hogy „vérezzen” a vegán hamburgerpogácsa? A kulcs az állati vérhez hasonló szerkezetek mesterséges megalkotása élesztővel és persze, egy kis génszerkesztéssel. Az állati vérben vörösvértestekben található a hemoglobin, ami a hem makromolekula globin fehérjéhez való kapcsolódásával jön létre. Ugyanakkor, létezik egy leghemoglobin (vagy legogoblin) is, ami egy oxigént szállító molekula, ezt a hüvelyesek nitrogénkötésért felelős gyökérgümőiben lehet megtalálni, méghozzá a nitrogén megkötésében segítő baktériumok számára szállítja az oxigént.
Az amerikai cég génszerkesztéssel élesztőgombákba ültette be a szója leghemoglobin szintetizálásáért felelős génjeit. A génszerkesztett élesztőgombákat tartályban tenyésztik és aztán kivonják belőle a mesterséges hemet, amit megtisztítanak és hozzáadnak a vegán műhúshoz. A cég szerint a vastartalmú hem különösen fontos a húsok ízérzetéhez, és a mesterséges hem a növényi húspogácsa-pótló számára autentikus húsízt ad.
A cég új termékével nem is kifejezetten a vegán fogyasztókat, hanem a húskedvelőket célozza, „ínycsiklandó megoldást” ajánlva a „húsevés környezeti és etikai problémáira.”
Arról nyár végén érkezett hír, hogy egy új tanulmány szerint a húshelyettesítő növényi alapú termékek akár egészségesebbek is lehetnek, mint néhány húsalapú termék. Bár egyes területeken rosszabbul teljesítenek, mint a valódi hús. A Food Foundation 68 növényi alapú húshelyettesítőt vetett össze 36 húsalapú termékkel. Többek közt a bacon, csirkefalatok, húsgolyó, hamburgerpogácsák, kolbászok valódi és vegán változatát vetették össze.
A vegán műhús termékek táplálkozási szempontból egész jól teljesítettek. Kevesebb kalóriát, több zsírt és több rostot tartalmaztak, mint valódi húsból készült megfelelőjük. Azonban sok alternatív vegán húshelyettesítő több sót tartalmaz, és csak egyharmaduk van vassal és B12 vitaminnal dúsítva, amik az igazi húsban megtalálhatók.
A helyzet nem egyértelmű már csak azért sem, mert a különböző vegán húspótlók általában véve magasan feldolgozott ételek. Az ilyenek növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyeit. Azonban a kérdés az, hogy ez miben más a hagyományos húshoz képest. Idén nyáron egy új tanulmány azt mutatta ki, hogy bár a húspótlók ultraprocesszált ételek, a szívbetegség kockázati tényezői, beleértve a teljes koleszterinszintet, az LDL-koleszterint és a testsúlyt, javulnak, amikor a fogyasztó a hústermékeket helyettesítőkkel váltja fel.
Egyébként, bár a környezeti és fenntarthatósági megfontolások mellett az etikai megfontolások is sokszor vezetik a növényi alapú étrendre áttérőket, az, hogy az Impossible Foods növényi alapú hamburgerpótlója a szó teljes értelmében vajon vegán vagy nem, érdekes kérdés, ami évek óta vita tárgya vegánok között. A vegán életmód ugyanis sokaknak nem csak állati eredetű ételek elutasításából áll, hanem minden, állati szenvedéssel járó, vagy állatokat kihasználó termékre vonatkozik, így a bőr ruhákra, prémekre, és állatokon kísérletezett termékekre is. Mégpedig az amerikai gyógyszer- és élelmiszerügyi hatóság, az FDA jóváhagyához, (és hogy bebizonyítsák, biztonságos a termék) az Impossible Foods állatkísérleteket végzett. Ez megosztó gyakorlat az amerikai vegánok körében. Azonban az Impossible Foods termékei nem kifejezetten a vegán piacra vannak szánva, hanem a húst is fogyasztók körében reklámozzák a termékeket.
Egyelőre nem ezzel fogunk grillezni idehaza
Hogy hogy alakul az új vegán hamburger EU-n belüli elbírálása, az még a jövő kérdése, mindenesetre egyelőre nem fogunk a boltok polcain művért eresztő vegán húspogácsát találni idehaza. A magyarok közt egyébként nehéz megmondani, hány húsmentes étrendet követő ember él pontosan, de egy 2022-es felmérésben a válaszadóknak 1 százaléka csupán, aki nem evett egyáltalán állati eredetű terméket (vegánok), 2 százalék evett tojást és/vagy tejterméket, ám nem evett húst (vegetariánusok), 2 százalék volt, aki kizárólag halat evett (peszketariánusok), és 9 százalék volt, aki csak alkalmanként evett húst (flexitariánusok).
Egyébként a húshelyettesítő termékeket sokan nem utasítják el itthon. A Pápai Hús 2022-ben végzett kérdőíves kutatást. Eszerint a válaszadók 30 százaléka már próbált növényi alapú húshelyettesítő terméket, és 5 százalékuk rendszeresen fogyasztja is.
A hagyományos húsipar helyett nem csak a vegán húspótlók, hanem a laboratóriumban előállított műhús is alternatívát próbál ajánlani. Az utóbbi nincs Európában engedélyezve, azonban idén júliusban már beérkezett az első engedélyezési kérelem, számolt be nyáron a Politico, méghozzá mesterségesen előállított francia libamáj (foie gras) számára. A magyar kormány tervezi betiltani az országban a laboratóriumi műhúst.