A veganizmus manapság széles körben ismert étrend, amire mostanra teljes iparág is épült. A teljesen növényi alapú étrend iskolája több évtizedes trendre épül, ami sokszor morális vagy fenntarthatósági kérdéseket feszeget. Mint például, hogy az állattartás karbonlábnyoma jóval magasabb, az alternatív energiaköltsége kategóriákkal több, mint a növénytermesztésé. Ezzel amúgy nem mindenki ért egyet. Tavaly a The Atlantic hozott le egy elemzést arról, hogy alapos reformmal és az állattartás újragondolásával a húsipart is magába foglaló agrárgazdaság még fenntarthatóbb, mint a csak növényi termelésre berendezkedő termelés. Ennek különböző okai vannak, például, hogy a világon az agráriumba bevont földek egy jelentős része indulásból nem is alkalmas haszonnövények termesztésére, és hús nélkül legalább egyharmaddal több termőföld kéne a világ teljes élelmiszer-igényének kielégítésére. Ráadásul, a haszonállatok nevelése fel tudja használni a növénytermesztés melléktermékeit, és sok olyan füves élethely van, ami elképzelhetetlen legelő állatok nélkül.

Új őrület hódit: sokan már csak ilyen élelmiszereket vesznek Magyarországon is

Mára a vegán életmód körül többmilliárdos iparág alakult ki az agráriumban, de mit tudnak ezek a termékek?

Ami azonban szintén megosztó kérdés, az az, hogy a növényi alapú étrendek tényleg jó hatással vannak-e az egészségünkre. A vegán, vegetariánus, és más, hasonló szavak ma gyakran jelennek meg különböző diéták vagy étrendek, táplálkozási filozófiák kapcsán, és nem könnyű eligazodni abban, hogy melyik mit jelent, vagy melyik lehet a legegészségesebb. Míg a vegetariánusok általában véve nem fogyasztanak húst, a vegánok egyáltalán nem esznek állati eredetű ételt. Az pedig, hogy a növényi alapú és a hagyományos étrend közül melyik az egészségesebb, nem feltétlenül egyértelmű.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyei

A vegán étrendnek egy meglepő buktatója az ipari, feldolgozott ételek túlsúlya lehet. A Euronews június végén írt róla, hogy a vegán étrendben gyakran előfordulhatnak ultrafeldolgozott élelmiszerek. Erre egy tavalyi német tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány azt mutatta ki, hogy Németországban a vegán étrendet követők 39,1%-a minden hónapban eszik ultrafeldolgozott élelmiszert. A cikk azt is kiemelte, hogy Franciaországban például a vegán étrendben átlagosan 39,5% az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya, ami magasabb, mint a vegetáriánus és a hagyományos étrendet követők esetében. A tanulmány szerzői közül Dr. Antje Risius és Marlene Ohlau azt nyilatkozták a Euronewsnak, hogy a vegán étrendben jóval nagyobb az ezeknek az alapanyagoknak az aránya, mint azt korábban bárki is gondolta volna. A Euronews beszámolója arra is kitér, hogy ezeknek az ételeknek egészségügyi kockázata lehet, mivel van rá esély, hogy érrendszeri megbetegedésekhez, cukorbetegséghez, sztrókhoz vagy akár rákos megbetegedéshez is vezethetnek hosszú távon.

Azonban az egészségügyi kockázatokról nem egyszerű úgy beszélni, hogy az egyik étrend egyértelműen jobb lenne, mint a másik, hiszen az is igaz, hogy a vegán étrend segít elkerülni a vörös hús fogyasztását, ami pedig hosszú távon szintén rákkeltő a WHO szerint. A német tanulmány szerzői mindenesetre elmondták, hogy nem lehet az ételek kategóriáira általánosítva azt mondani, hogy egészségesebbek vagy károsabbak lennének, mint mások. Egyes vegán alternatívák például a különösen magas sótartalmuk miatt egészségtelenebbek, mint a kiváltott hústermékek közül a jó minőségű darabok. A Euronews példának azt hozza fel, hogy egy 2018-as felmérés azt találta, a brit piacon egy Fry's Special Traditional Burger nevű növényi alternatívában háromszor akkora volt a nátriummennyiség, mint egy zacskó burgonya chipsben.

Nincsenek egyszerű válaszok

Az, hogy a vegán étrend vagy a hagyományos, „mindenevő” táplálkozás az egészségesebb, hosszú és gyakran heves vita tárgya, amit valószínűleg nem is lehet könnyen megválaszolni. Idén februárban a Cureus orvosi tudományos szaklapban jelent meg a veganizmus egészségügyi hatásáról tanulmány, ami szerint bár a vegán étrend igazoltan csökkenti a kockázatát az érrendszeri megbetegedéseknek, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának, túlsúlynak, májbetegségeknek, az is igaz, hogy más problémák viszont köthetőek hozzá, mint például idegrendszerben, csontokban, immunrendszerben való károsodás, illetve makro- és mikrotápanyagok hiánya. Ráadául nehéz elvonatkoztatni az életmódbeli különbségektől az étrendet, mivel a vegánok általában alapvetően tudatos és egészséges életmódot élnek, kevesebbet dohányoznak és többet sportolnak, így nehéz megmondani, a pozitív egészségügyi hatásokból igazából mennyi köszönhető a vegán étrendjüknek.

Tavaly májusban pedig egy, a Critical Reviews in Food Science and Nutrition lapban megjelent elemzés több, a veganizmust kutató orvosi tanulmány összesített eredményeit hasonlította össze és arra jutott, hogy a vegán étrend javítja a keringési rendszer egészségét, viszont ront a csontok épségén. Alapvetően a vegán étrend pozitív hatásai egészséges emebrekre értendők, és a tanulmányok szerint a testsúly-problémákat, rákos betegség esélyeinek és egyéb halálos betegségeknek az esélyét képes csökkenteni.

Mi a helyzet itthon?

A vegán étrend Magyarországon a világ többi részéhez képest meglepően népszerű. Tavaly májusban a Chef's Pencil hírportál készített listát Google keresések alapján arról, hogy internetes aktivitás és vonatkozó keresőszavak népszerűsége alapján alapján melyik országok vezetnek a vegán étrend gyakoriságában. Hazánk a listán tizenötödik helyen végzett az adatok alapján, a lista dobogós helyeit pedig az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria vitték el.

Arról, hogy Magyarországon hány vegetariánus és vegán étrendet követő ember él, kevés adat elérhető. Egy 2022-es tanulmány megpróbálta felmérni a húsmentes diéták népszerűségét idehaza. Az 1642 résztvevővel végzett kutatásban a válaszadók 9 százaléka nagyrészt növényi étrendet követett alkalmi húsevéssel (flexitáriánusok), 2 százalék állati húsból kizárólag halat evett (peszketariánusok), 2 százalék nem evett húst de evett tojást és/vagy tejterméket (vegetariánusok), és 1% nem evett semmilyen állati terméket (vegánok). Összesen, a válaszadók 14 százaléka kerülte valamilyen formában a húsevést. A tanulmány szerint a teljes lakosságban a vegetariánusok aránya 4 és 6 százalék közötti, 7 és 9 százalék közötti a flexiteriánusok aránya, 1.4 és 2.6 százalék vegetariánus és a magyaroknak összesen 0.6 és 1.4 közötti százaléka teljesen vegán. Továbbá, a nők között népszerűbb a húsmentes étrend, ugyanis a növényi étrendet követő magyarok 71 százaléka nő és 29 százaléka férfi.