Mintegy 3600 mezőgazdasági termék, bor és szeszes ital áll oltalom alatt az Európai Unióban.
Manapság már ritka, ha ez a marhahús-rész kerül az asztalra, pedig tökéletes vasárnapi fogás készíthető belőle.
Sokkal többet kellene beszélnünk erről a lehetőségről.
Százhárom tételt neveztek az ország különböző pontjairól a Pannonhalmi Sörmustrán harmadik alkalommal meghirdetett házisör-főző versenyre.
A szilva a hazai gyümölcstermesztés és gasztronómia egyik legsokoldalúbb, évszázados hagyományokkal rendelkező alapanyaga.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
A hazai kertek egyik leggyakoribb, szárazságtűrő díszcserjéje, a kerti mályva nemcsak látványos, hanem ehető is.
Magyarország Európa egyik jelentős nyúlhústermelője, a hazai termelés túlnyomó része mégis külföldön talál gazdára.
Csupán pár hozzávaló kell hozzá, bográcsban az igazi és meglepően olcsó.
Az ország nyugati tájain ma is sütik még a tökös-mákos és a csutris rétest.
Kiemelkedő minőséget, egyedi ízeket és borsos árakat találhatunk, ha helyi élelmiszert keresünk - a fonyódi termelői piacon járt az Agrárszektor.
A különleges ízek, a tudatos kóstolás és a látványos csomagolás alakítja 2026-ban a magyar kisüzemi sörkultúrát.
A zöldségek mellett általában dísznövények is találhatók a kertekben, amelyek közül némelyik virága ehető.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
Június a növény virágzásának főszezonja, amikor az ország számos pontján lila szőnyeggé változnak a mezők.
Újabb fontos lépést tettek a Balaton őshonos élővilágának megőrzéséért, több ezer előnevelt menyhal került a tóba a napokban.
Nemcsak az értékes nedű teszi különlegessé őket, hiszen lenyűgöző tájakat, izgalmas történeteket és emlékezetes élményeket is tartogatnak.
Az elmúlt évek turisztikai változásai egyértelműen megmutatták, hogy a vendégek igényei jelentősen átalakultak.
Gyógynövényként, élelmiszerként, fűszerként is jól alkalmazható növény a csalán, amelyet lépten-nyomon szedhetünk.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
Az Alföldön minden növény veszteséges volt idén, már a családi vagyont élik fel a termelők.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
