Ismét a magyar vidék értékes szereplőjévé válhat, de ehhez sok szereplőt kellene összekapcsolni.
Száztízezer euróért (40 millió forint) vett meg egy 1,009 kilogrammos fehér szarvasgombát egy vásárló.
Ha zöldségtermesztésről beszélünk, többnyire lágyszárú növényekre gondolunk, pedig számos fa és cserje szolgáltat ehető részeket.
Több, hagyományos helyszínen is várják az érdeklődőket a karácsonyi vásárok.
Az arany árával veteszik az ára, most viszont már lehetőség van arra is, hogy saját magunk állítsuk elő.
A töltött káposzta street food változata nyerte a IV. "Fermentálj a hosszú életért!" receptversenyt
Régi hagyományokra épül, de új a recept: így készül a vendvidéki gibanica.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
Az ősz beköszöntével tökéletes választás egy különleges, hagyományos kelt tészta, a szarvasi szlovákok konyhájából származó kapusznyika.
Újra kellene tanulnia az embereknek, hogy nem kell egész évben mindent frissen fogyasztani.
Több hónapos szárazság sújtja a 2026-os őszi gombaszezont, így az erdők és mezők egyelőre szinte teljesen üresek.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
Mintegy 3600 mezőgazdasági termék, bor és szeszes ital áll oltalom alatt az Európai Unióban.
Manapság már ritka, ha ez a marhahús-rész kerül az asztalra, pedig tökéletes vasárnapi fogás készíthető belőle.
Sokkal többet kellene beszélnünk erről a lehetőségről.
Százhárom tételt neveztek az ország különböző pontjairól a Pannonhalmi Sörmustrán harmadik alkalommal meghirdetett házisör-főző versenyre.
A szilva a hazai gyümölcstermesztés és gasztronómia egyik legsokoldalúbb, évszázados hagyományokkal rendelkező alapanyaga.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
A hazai kertek egyik leggyakoribb, szárazságtűrő díszcserjéje, a kerti mályva nemcsak látványos, hanem ehető is.
Magyarország Európa egyik jelentős nyúlhústermelője, a hazai termelés túlnyomó része mégis külföldön talál gazdára.
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
A bambuszokról sokaknak elsősorban a távol-keleti kertek vagy a pandák jutnak eszükbe, pedig egyes fajai valódi mezőgazdasági haszonnövények.
Sós Gergelyt, a Kramp Hungary vezetőjét kérdeztük.
Az idei aszály és extrém meleg az olajnövények termelésére is rányomta a bélyegét.
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
