Az előállítás nem igényel óriási termőterületet, nem kell növényvédő szerrel permetezni, műtrágyázni, és minimális a friss víz- és energiaigénye.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9 százalékkal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
Két évvel ezelőtt fogadták el a Kunming–Montreal Globális Biológiai Sokféleség Keretrendszert, melynek végrehajtása most az elsődleges feladat.
A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához.
Komoly gondokkal küzdenek a banántermelők, több veszély fenyegeti a kedvelt gyümölcsöt.
Egyes erdőkben megháromszorozódott az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
A globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt.
Az előrejelzések szerint csökkent a valószínűsége, hogy a következő hónapokban beköszöntene a La Nina időjárási jelenség.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének főigazgató-helyettese aggasztónak nevezte a helyzetet az Agrárszektornak adott interjújában.
Kiemelten fontos a bolygónk múltjáról tanúbizonyságot adó kőzetek, ásványok, felszíni és felszín alatti vizek megóvása.
A La Niña általában kevesebb csapadékkal és az aszályos körülmények romlásával jár, ami globális szinten is hatással lehet a mezőgazdaságra.
Dől az ukrán kukorica az EU-ba, ráadásul az amerikai termés is nagyobb számban jelent meg a piacon.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
A globális átlaghőmérsékletek emelkednek, biztosra vehető, hogy 2024 lesz az eddigi legmelegebb év a világon.
Az éghajlatváltozás hatásai egyre több esetben érzékelhetőek, nincs ez másképp a fűszeripar esetében sem.
A FAO cukorárindexe esetén volt szeptemberben a legnagyobb növekedés 10,4 százalékos az előző hónaphoz képest.
A fenntarthatósági előírások és az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésének hatásai az ökológiai gazdálkodás térnyerésével együtt formálják a jövő agrárpolitikáját.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.