Felrobbantotta az internetet a magyar horgász: ezen sokan kiakadtak
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
A szakértők szerint a támadás azért történhetett meg, mert az állat a területét védte.
Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.
A hódok védettek, de túlszaporodásuk esetén szükségessé válhat állományuk szabályozása az ökoszisztéma védelme érdekében.
A hódok pontosan ott építették fel gátjaikat, ahol a tervek szerint szükség volt rájuk.
Egy zalai mezőgazdasági területen megtekinthető egy újabb vízkormányzási szereplő, a hód tevékenysége.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
2023-ban megsokszorozódtak a nutria észlelések Délnyugat-Magyarországon, sürgősen meg kell állítani a faj terjedését.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
Vadászhatóvá váltak az európai hódok Magyarországon.
Készül az ország első Hódtérképe.
Nyakunkra nőttek a hódok.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.