A húsok árát biológiai szempontok is befolyásolják, érdemes megismerkedni tehát néhány fogalommal.
3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok árát az EU által a kínai lizingyártók ellen tervezett védővám.
A hazai vágóhidak közel 224 ezer tonna sertéshúst és mintegy 274 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024 első fél évében.
Kelet- és Közép-Európa legnagyobb takarmányozási szimpóziumát rendezték meg november közepén, ahol 40 országból több mint 600 résztvevőt látott vendégül az Agrofeed Kft.
Az ázsiai nagyhatalom szeretne a laboratóriumban növesztett húsok egyik legnagyobb előállítójává válni.
A nagy német húsipari cégek nem mindig tüntetik fel a termékeik valamennyi összetevőjét.
ifj. Bárány László szerint nem kell aggódni amiatt, hogy közvetlenül rovarból készült ételeket fogunk enni Magyarországon.
Vízválasztó lesz a 2023-as év a húsipari cégeknél: most eldőlhet, ki marad talpon és ki csődöl be?
Óriási károkat okozott madárinfluenza az ágazatnak.
Mit érdemes tudni az úgynevezett tenyésztett húsokról?
Csúcstechnológia a tényői állattelepen.
A nagy hidrosztatikus nyomás hatásait kutatják a MATE-n.
Az alternatív fehérjék egyenrangúvá válhatnak a hagyományos állati fehérjékkel?
Még az idén elindulhatnak a Szárnyaló gazdaság mintaprogramjai.
A miniszter szerint hagyományosan kell termelni új technológiákkal.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
