Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Központi téma lett az utóbbi időben Magyarországon az élelmiszereinkben összetevőként felhasználható rovarok, ami komoly vihart is kavart itthon.
Ez nyilván azért izgatja a fogyasztók fantáziáját, mert a mi kultúránknak nem szerves része a rovarfogyasztás, ami pedig Ázsiában vagy egyes afrikai országokban semmi újdonságot nem jelent. Amiatt is előtérbe került ez a téma, mert az élelmiszerekkel kapcsolatos információk egyre több embert érdekelnek, a mai fogyasztó kíváncsibb és sokkal tudatosabb, mint mondjuk egy huszadik századi. A valóság azonban egészen más, olyan gyakorlat például nem is létezik, hogy mondjuk ledarálják a rovarlárvát és bekeverik humán élelmiszerbe. Egyes rovarfajokból ugyanakkor kivonnak anyagokat, amelyek már színtiszta természetes vegyi anyagok. Ilyen például a sellak és a kármin
- mondta ifj. Bárány László a VG-nek. Hozzátette, a kármin egy vörös, biológiai eredetű színezőanyag, amit több helyen használnak, a cukorkakészítéstől a húsiparig. Ezt a bíbortetű nőnemű példányának szárított testéből vonják ki, és például az M&M's drazsékon át a különböző húsféleségekig használják vörös színezékként. A sellak pedig egy állati eredetű gyanta, amit a kozmetikai termékekhez is használnak, az élelmiszeriparban pedig az élelmiszerek felületére viszik fel, hogy fényesebbnek hasson.
Szerintem a rovarfehérjék élelmiszerekbe való bevonása egy magasabb szint, ott már valóban a rovar testének a felhasználásával történne az élelmiszer-előállítás, aminek azonban nagyobb lenne az elutasítottsága. Az elutasítottság most is nagy, a fogyasztók veszélyként tekintenek a rovarfehérjékre. Pedig nem kell aggódniuk, ismétlem: az emberek nem fognak közvetlenül rovarból készült ételeket enni.
A szakember tájékoztatása szerint a valódi felhasználási terület a jövőben az állati takarmányozás lehet. De egyelőre ez az út sem sima, a rovarfehérjék ugyanis drágábban állíthatók elő, mint az egyéb növényi fehérjék, de kisebb ökológiai lábnyommal termelhetők, mint a növények, ezért most sokan hirdetik ezt a módszert. Ugyanakkor az is nehezíti a rovarfehérjék állati takarmányozásban való felhasználását, hogy ma a rovarok a jogszabály szerint azonos megítélés alá esnek a haszonállatokkal, vagyis a baromfival, a sertéssel és a szarvasmarhákkal. Ezért csak olyan takarmánnyal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is engedélyezettek, vagyis például humán élelmiszer-hulladékkal nem. De vajon várható, hogy az emberiség leszokik a húsevésről?
A húsfogyasztás támadása az állatvédő szervezetektől indult, amelyek azt hangoztatták, hogy a húselőállítás ökológiai lábnyoma sokszorosa a növénytermesztésének. Már ez a kijelentés sem korrekt, hiszen az összes húst egy kalap alá veszik, rádásul az USA-t vették alapul, ahol köztudottan kevésbé figyelnek oda a környezetvédelemre, mint Európában, ahol az állati termékpályákra szigorú szabályok vonatkoznak. Az emberiség húsevésre lett tervezve, a fogaink és az emésztőrendszerünk is erről tanúskodik. A húsfélékben megtalálható aminosavak lételemei az életnek, persze igaz az is, hogy vita tárgyát képezheti, mennyire egészséges mindennap húst enni.
