Rejtély, mi történik: pusztulnak a busák a magyar folyókban
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
A tavalyi év során csaknem 30 ezer haltetemet találtak a hatóság munkatársai a Balatonban.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Nem elégedtek meg egyszerűen az orvhalászattal, még egy-két másik bűncselekményt is megvalósítottak mellette.
Élve akarták szállítani a fogási naplóba be nem írt halakat a Közép-Tiszán, bírság lett a vége.
A Belső-és Külső Béda holtágak horgászatát ellenőrizte a Nébih Állami Halőri Szolgálata.
Megelégelték a szabálytalanságokat a halőrök, ultimátumot adtak a Patkó-tavon horgászóknak.
Egy drón készített felvételt a méreten alatti pontyokat hazacsempészni készülő horgászról.
A Somogy Vármegyei Főügyészség vesztegetés miatt vádat emelt egy halőrként is dolgozó halász ellen.
A horgászegyesületek nemcsak a tagjaik, de a helyi közösségek számára is kiemelt fontossággal bírnak.
A négynapos hétvégén 238 horgászt ellenőriztek a halőri alkalmazás szerint Hajdú-Bihar vármegyében.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy ne csak őshonos halak kerüljenek Magyarország természetes vizeibe.
A halőrök 2, 2,5 és 6 kilogrammos pontyot találtak náluk és 409 ezer forint halvédelmi bírságot, valamint 67 hónap horgászattól való eltiltást szabtak ki.
Lépni kell a Balatonnál a nagyobb rajokban, fekete labdaként úszó kártevők miatt.
A legtöbb orvhalász a Balatonnál tevékenykedik, de a belső-somogyi tavakon, csatornákon is buktak már le.
A tavalyi évben tapasztalt nehézségeket a magyar horgásztársadalom is megszenvedte.
Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et.
Differenciáltan emelkednek a balatoni horgászjegyárak 2023-ban, és új jegytípus is lesz.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.