A magas gabona- és takarmányárak súlyos helyzetbe sodorták az állattartókat.
Jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedésre számít Magyarország.
Nem fogyasztanak sokat a libából a magyarok.
Új kihívások előtt áll a magyar vetőmagszektor.
Csökkenhet az állattartók önköltsége.
2005 és 2019 között nagyot nőtt a sertéshús importja és exportja is.
Marokkó és Törökország egyre nagyobb teret nyert az EU paradicsompiacán.
Hazánkban évről évre csökken a fokhagyma termőterülete.
A tejtermékeket sem kerülte el az áremelkedés.
2-3 év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna.
Egyre jobban növekszik az EU-ban az import paradicsom aránya.
Évről évre csökken a málna termőterülete hazánkban.
A 2019/2020-as piaci évben 1,05 millió tonna zöldséget fogyasztott a lakosság.
Lesz még olcsóbb a magyar paradicsom?
Élénkül a spanyol külkereskedelem.
Az élőmunka jelenti ma a legnagyobb kockázatot az ágazatban.
Egy év alatt 17 százalékkal drágult egy átlagos zöldségkosár.
A problémák ellenére úgy tűnik, hogy jó irányba halad a magyar mezőgazdaság.
A végnapjait éli a magyar málnatermesztés?
Átalakulóban a magyar salátafogyasztási szokások.
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
Nézzük, milyen praktikákkal hosszabbíthatjuk meg a tenyészidőt, és hogyan védekezhetünk az őszi betegségek ellen.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
