Növény | 2025. október 7. 18:28
Elképesztően drágulnak itt az élelmiszerek: havonta nőnek az árak
Mostanra mintegy 33 százalékos élelmiszer-infláció sújtja a vásárlókat Törökországban.
2026. május 1. péntek Fülöp, Jakab
Mostanra mintegy 33 százalékos élelmiszer-infláció sújtja a vásárlókat Törökországban.
Már második éve veszteségesek a kiskereskedelmi szereplők, ráadásul a szabályozás diszkriminatív hátrányba hoz egyes láncokat - mondta az OKSZ főtitkára.
A román kormánykoalíció a Szociáldemokrata Párt javaslatát elfogadva határozott így.
Éjjel megjelent a rendelet: ezentúl a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter dönti el, mennyi lesz az EPR-díj, akár évközben is.
Az árrésstop havi 13 milliárdos veszteséget okoz a szektornak – mi lesz ennek a vége?
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint júliusban a gyümölcsök 36%-kal voltak drágábbak az előző év azonos időszakához képest.
A miniszterelnök bejelentette, hogy meghosszabbítják az egyes élelmiszerekre és kozmetikai termékekre elrendelt árrésstopot.
Az Alapvetés podcast műsorában utánajártunk, lehetne-e spórolni, ha rövidebb lenne az élelmiszerlánc.
Az élelmiszerekre vonatkozó kiskereskedelmi árréscsökkentés jelentős árcsökkenést eredményezett a szabályozott termékkörben.
A WHO szerint 50 százalékkal kellene emelni a cukros üdítők, az alkoholos italok és a dohánytermékek árát.
Egyre kevésbé számít spórolós ételnek a lecsó, az elmúlt években majdnem duplájára drágultak az összetevők.
2025 elején gyökeresen átalakult az élelmiszerpiac hatósági ellenőrzése és létrejött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a 2023-as visszaesést.
Az árrésstop ellenére nem csökkent jelentősen az infláció, és a tavaszi fagyok súlyos károkat okoztak a gyümölcstermésben.
A 2014-es fagykár óta az utóbbi évek legnagyobb terméskiesése várható a minisztérium prognózisa szerint.
A Corvinus kutatói a tejpiaci ármozgásokat vizsgálták a 2019 és 2022 közötti válságok nyomán.
Egyelőre csak kismértékben indult be a keresztárazás - vagyis a nem árrésstopos termékek drágítása.
Háromezer egy lángos: megnyílt a húsvéti vásár Budapesten, de éhesen nem érdemes kilátogatni.
1970-ben még 4 ezer gombóc fagyira volt elég az átlagkereset, ma már csak 1100 gombócra futja az átlagnak.
Gerlaki Bence szerint az árrésstop nélkül az élelmiszerinfláció 8-9 százalékos lenne Magyarországon.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
